A Sorbonne-nál osztogatták a tüntetési felhívásokat a diákszakszervezet tagjai. Azt mondták: a jövőjüket veszélyezteti a kormány munkaügyi reformterve. „A munkavállalók helyzete sokkal bizonytalanabbá válik. Különösen a fiatalokat szokták bizonytalan szerződésekkel sarokba szorítani a munkaadók. Egyre több diák dolgozik, hogy tanulni tudjon, nem akarunk csapdába kerülni a munkaadóknál” – nyilatkozta egy hallgató.
A munkaügyi reform ellen szakszervezetek, magáncégek és egyetemek is tiltakoznak. Még a szocialista kormányon belül is bírálják a tervet. A reform azt jelentené, hogy sokkal könnyebb lesz felvenni, de elbocsátani is a dolgozókat. „A mi szempontunkból felvenni egy alkalmazottat mindig kockázat. Fizetni kell utána az adót, a biztosítást, a könyvelést, és akkor még nem tudjuk, hogy okoz-e majd kárt vagy kiváló munkaerő lesz. A hivatalok munkája pedig áttekinthetetlen, senkihez sem fordulhatunk segítségért munkaügyben” – mondta egy boltos.
Franciaországban a kilencvenes évek óta nem volt akkora a munkanélküliség, mint most. A szocialista kormányt sokan kritizálták emiatt, és jövőre választás lesz, amelyet elbukhat a baloldal. „Az új törvény válasz az országban tapasztalható új helyzetre. A munkanélküliség több mint tízszázalékos, a munkahelyteremtés lassú. Ezt akarjuk megváltoztatni, ezért a reformnak az az alapja, hogy könnyebb legyen felvenni az új alkalmazottakat” – érvelt Myriam El Khomri, a reformot kitaláló munkaügyi miniszter.
Utoljára 2006-ban volt a mostanihoz hasonló, országos sztrájk a munkatörvények reformja ellen, akkor több mint egymillióan vonultak utcára.
