A tárcavezető rámutatott, hogy az utóbbi öt év folyamán három súlyos válság is végigsöpört a világon, azonban van egy óriási veszély, amely kilenc éve folyamatosan jelen van Európában, Magyarországon, ez pedig a tömeges illegális bevándorlás, amely a több mint nyolcezer kilométeres távolság ellenére a Dominikai Köztársaságban sem ismeretlen.
"Ugye a nemzetközi liberális mainstream itt és otthon is azt hangoztatja, hogy a migráció jó dolog, és gyakorlatilag azzal etetik a világot, hogy a migráció az csak pozitív hatásokkal jár az emberiség számára" - mondta.
"Mi azonban, akik közvetlenül szembesülünk a kihívásokkal, Magyarország és a Dominikai Köztársaság is, jól tudjuk, hogy a migráció nem lehetőséget, hanem veszélyt jelent, súlyos fenyegetést jelenthet és jelent a nemzetbiztonságra is"
- folytatta.
"A migrációnak olyan biztonsági kockázatai vannak, mint például a terrorfenyegetettség erősödése, a szervezett bűnözés elterjedése, a drogkereskedelem fokozódása, vagy ahogy látjuk Nyugat-Európában, a párhuzamos társadalmak kialakulása" - tette hozzá.
Majd fontosnak nevezte az illegális migráció drámai hatásaival közvetlenül szembesülő országok közös kiállását ez ügyben a nemzetközi liberális mainstreammel szemben.
"És világossá kell tenni azt is, hogy a migráció az nem emberi jog, tehát nincsen olyan emberi jog, hogy migráció, azonban olyan emberi jog van, hogy mindenki a saját hazájában békés és biztonságos életet élhessen"
- fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy minden országnak szuverén joga annak eldöntése, hogy kiket enged be a határain, kikkel hajlandó együtt élni vagy épp kikkel nem. "Ezt a szuverén jogot egyetlen országtól, így Magyarországtól és a Dominikai Köztársaságtól sem veheti el senki" - szögezte le.
Kiemelte: minden kormánynak kötelessége megvédeni saját polgárai biztonságát, ezért Magyarország és a Dominikai Köztársaság szövetségre lépett annak érdekében, hogy megóvják polgáraikat az illegális migráció veszélyeitől még a "képmutató nemzetközi nyomásgyakorlással szemben is".
Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy egyik ország sem fogadta el a globális migrációs paktumot az ENSZ-ben, Magyarország pedig kerítést épített, míg a Dominikai Köztársaság falat húz fel a határára.
"Nem fogadjuk el az illegális migrációval kapcsolatos nemzetközi nyomásgyakorlást (.) És a határaink megsértését a szuverenitásunkkal szembeni támadásnak tekintjük" - figyelmeztetett.
"Közösen valljuk azt, hogy a nemzeti érdek mindig az első, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartania a szuverenitásunkat, hogy a migrációt nem menedzselni, hanem megállítani kell, és mindenki, aki ránk akarja kényszeríteni ennek ellenkezőjét, az szembe megy a mi nemzeti érdekeinkkel" - közölte.
Majd hozzáfűzte, hogy mindez jó alapot biztosít a kétoldalú kapcsolatok új dimenzióba helyezéséhez.
A miniszter végül diplomáciatörténeti eseménynek nevezte a látogatását a Dominikai Köztársaságban, rámutatva, hogy soha nem történt korábban magas szintű kapcsolatfelvétel, így nem került sor magyar külügyminiszteri vizitre sem a karibi szigetországban.
"Idén ünnepeljük a diplomáciai kapcsolat felvételének 40. évfordulóját, tehát itt volt az idő arra, hogy kapcsolatainkban szintet lépjünk" - jelentette ki, majd arról számolt be, hogy ezért a nap folyamán hat megállapodást is aláírtak.
Aláhúzta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom az elmúlt tíz évben 9,5-szeresére bővült, ami kiváló alap a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, így e közös célkitűzésről is megegyezést fogadtak el.
Emellett megállapodást írtak alá a magyar vízgazdálkodási technológiák felhasználásáról, egy politikai konzultációs mechanizmus felállításáról, a diplomata- és szolgálati útlevelekkel rendelkezők kölcsönös vízummentességéről, a diplomáciai képzési együttműködésről, valamint arról, hogy innentől évente öt dominikai hallgató tanulhat ösztöndíjjal hazánkban - tájékoztatott.
