Százezrek menekültek el Mianmarból

A mianmari muszlim kisebbség 370 ezer tagja hagyta el három hét alatt az ázsiai országot a népirtás elől menekülve. A mianmari hadsereg azért kezdett a tisztogató hadműveletbe, mert szerintük rohingja muszlim szélsőségesek rendőrőrsök és laktanyák ellen hajtottak végre összehangolt támadásokat.

Viszont a műholdfelvételek a szemtanúk beszámolóját bizonyítják: a biztonsági erők és a helyi milíciák rohingja falvakat égetnek fel és módszeresen gyilkolják a civileket.

„Mianmarban sok rokonomat megölték, három fiammal jöttem ide. A falunkban nagyon sokakat lemészároltak. A falu harmadát, megölték őket, és bedobták őket a folyóba” – mondta az egyik rohingja menekült.

A rohingják a világ egyik legüldözöttebb kisebbsége, Mianmarban illegális bevándorlóként kezelik őket.

Hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosa a népirtás iskolapéldájának nevezte a Mianmarban történteket. A menekülttáborokban nincs ennivaló, ivóvíz sem.

„Amióta a családommal idejöttem, a rokonaink adtak nekünk ennivalót a kutupalongi menekülttáborban. De ma már azt mondják, nem tudnak többet segíteni. Nagyon aggódom, nem tudom, hogyan éljük ezt túl” – mondta egy másik rohingja menekült, Mamuda Khatu.

Rajtuk próbál segíteni ázsiai legnépesebb muszlim országa, Indonézia.

„Ma reggel humanitárius segélyt küldünk négy repülővel, amely rizsből, gyorsételből, víztartályokból, sátrakból, ruhákból és takarókból áll, erre van szükségük az ott lévőknek” – mondta az indonéz elnök, Joko Widodo, aki megköszönte a mianmari és a bangladesi kormánynak, hogy lehetővé tette a segély célba juttatását.

A mianmari kormányt azonban egyre hevesebb bírálatok érik, elsősorban az ország Nobel-békedíjas vezetőjét, Ang Szán Szu Csít, hogy nem lépett fel a muszlim kisebbség védelmében és az erőszak leállításáért. A politikus, aki több évtizedes házi őrizet után állami tanácsadóként gyakorlatilag a miniszterelnöki posztot viseli, az országban kialakult helyzetre hivatkozva lemondta részvételét az ENSZ jövő héten kezdődő közgyűlésén.