„Sztrájkoljunk” olvasható az egyik Párizs közeli olajfinomítónál elhelyezett transzparensen. A dolgozók hétfőn szavazták meg a 100 ezer hordó kapacitású üzem leállítását.
„Üzemanyaghiányt okozunk. A médiában azt halljuk, hogy 3 hétig nem lesz hiány, de kevesebb mint egy hete országszerte mobilizáltuk magunkat, és már mindenütt ellátási gondok vannak. Hagyjuk, hogy találjanak ki valami hazugságot, ami hihetőbb” – mondta a Grandpouits szakszervezeti vezetője, Franck Bobard.
Azóta a Total olajvállalat más finomítóiban dolgozók is csatlakoztak a munkabeszüntetési akcióhoz. Emiatt a kutak már több mint ötödénél üzemanyaghiány alakult ki. Ezt jelzi ez a felirat is.
Több helyen már múlt pénteken korlátozták a kiadható benzin és gázolaj mennyiségét. Az északi régiókban a személyautók legfeljebb 20, a teherautók maximum 150 litert tankolhatnak egyszerre. Az autósok panaszkodnak a hónapok óta tartó tiltakozó akció következményei miatt.
„Hát ez elég régóta tart. Mindannyian dolgozunk, van munkánk, szóval nem nagyon bölcs dolog. Ez az állam és a vállalatok közötti kommunikáció hiányát jelzi” – mondta Martin Dejeu.
A kormány azonban továbbra is kitart a 10 százalék feletti munkanélküliség csökkentését célzó munkaügyi reformja mellett. A francia miniszterelnök Jeruzsálemben ígért határozott lépéseket. Manuel Valls szerint is elegendő tartalékkal rendelkeznek az ellátás biztosítására, és nem kell hozzányúlni a stratégiai készletekhez.
Az egyik amerikai piackutató szerint a párizsi kabinetnek nincs más lehetősége a foglalkoztatás növelésére. „A strukturális reformok nagyon fontosak az ország számára. Le kell nyelni ezt a keserű pirulát, és olyat tenni, amit Németország tett az évszázad kezdetén. Rugalmasabb munkaerőpiacra van szükség, ez az egyetlen ellenszer a francia szklerózisra” – hangsúlyozta az IHS Global Insight országkockázati részleg igazgatója, Jan Randolph.
A francia alkalmazottak több mint 2 hónapja tiltakoznak a párizsi vezetés munkajogi reformja ellen, egyre gyakrabban törnek ki összecsapások a hatóságokkal. A szakszervezetek azért utasítják el a kormány által májusban jóváhagyott munkajogi törvényjavaslatot, mert túl nagy kedvezményeket ad a munkáltatóknak, miközben nekik több munkát kellene elvégezniük kevesebb bérért. Az elképzeléssel nagyobb szabadságot adnának a vállalatoknak a 35 helyett akár 46 órás munkahét bevezetésére, illetve a fizetés csökkentésére, valamint megkönnyítenék az elbocsátásokat.
