A bizonytalanok dönthetnek a francia választáson
Délután ötig a szavazásra jogosultak majdnem 70 százaléka adta le a voksát. Szakértői vélemények szerint a magas részvétel a mérsékeltebb jelölteknek, elsősorban a centrista Emmanuel Macronnak kedvezhet. Korábban őt és a radikális jobboldali Marine Le Pent látták esélyesnek arra, hogy bejusson a május 7-i második fordulóba.
Ugyanakkor számos körülmény miatt borulhat az előzetes papírforma, az egyik döntő tényező, hogy a bizonytalanok aránya az utolsó pillanatokig mintegy harminc százalék volt – hívta fel a figyelmet Soós Eszter Petronella. Ezek a szavazók elmennek szavazni, de még nem tudták megmondani, kire. Kérdés az is, hogy a csütörtöki merényletnek milyen hatása volt, segítette-e a szélsőséges jelölteket. A Franciaország-szakértő szerint egyébként az sem biztos, hogy a közvélemény-kutatások pontosak, hiszen a felső-középosztály felülreprezentált lehet ezekben. Az esélytelenebb jelöltek mellett Soós szerint nem sok minden szól. Hozzátette: a centrista Emmanuel Macron lehet a legesélyesebb, mivel őt utálják legkevésbé az emberek, hiszen nincsenek korrupciós ügyei, és nem szélsőséges, jobbról és balról is szedhet szavazatokat. Az ő esetében például a mozgósítás is kérdéses.
Marine Le Pen és pártja a Franciaország-szakértő szerint afféle ördögűzési stratégiát folytat, megpróbálják a Nemzeti Frontot bevinni a köztársasági konszenzus alá, és ellépnek a nyíltan rasszista és antiszemita politikától. Ezzel Le Pen nemcsak a saját bázisából, hanem például az arab származásúak és a homoszexuálisok köréből is szerezhet voksokat, hiszen azt mondja: ha valaki nem fogadja el Franciaország köztársasági értékeit, azt nem látják szívesen. Ezzel elsősorban a fundamentalizmus és az iszlamizmus ellen lépnek fel, így a bevándorlók és a melegek is hajlandók lehetnek Le Penre szavazni – vázolta a szakértő.
Kuthi Áron, a Magyar Nemzet tudósítója arról számolt be a francia fővárosból, hogy folyamatos a forgalom a szavazókörökben, néhány helyen szabályos tömeg várakozik. A helyiek szerint egyelőre nincs nyoma a korábban híresztelt távolmaradásnak vagy kedvetlenségnek. Amennyiben ez a választási hajlandóság egész nap kitart, a szélsőséges jelölteknek csökkennek az esélyeik Kuthi szerint. A hatóságok nagy erőkkel vonultak fel, a tudósító úgy látja, „ez egy ilyen választás, számítani kell a rend megzavarására”, hiszen az utóbbi napokban több kisebb incidens is volt Párizsban.
Békés tüntetés, majd összecsapás a rendőrökkel – a francia szakszervezetek így melegítettek az elnökválasztásra. Szerintük mindegy, ki nyer, a kisemberekért egyik politikus sem áll ki, ezért ők mindenkit egyformán kritizálnak. „Ha szavazunk, ha nem, és bárkire is szavazunk, tudjuk, hogy a kockázatot továbbra is az utca népe viseli majd. Mozgósítanunk kell, mert Fillon, Macron és Le Pen programjában is lesz mi ellen harcolni; mindig kevesebb jut majd azoknak, akik a társadalom alsó részén vannak, akik máris félnek, akik már Hollande elnöksége alatt is szenvedtek. Tőle nem vártunk sokat, de még azt is alulmúlta” – fogalmazott egy tüntető tanár, Marien. Azt is leszögezte, azért vannak az utcán, hogy elmondják, nem akarják, hogy ez megismétlődjön. Szó szerint megismétlődni biztosan nem fog: az ötödik köztársaság történetében most először nem indul az elnökválasztáson a hivatalban lévő államfő, a rendkívül népszerűtlen Francois Hollande – erre hatvan éve nem volt példa Franciaországban.
A tengerentúli francia területeken, így Francia Guyanában is szombaton rendezték a voksolást. Franciaországban vasárnap reggel nyolckor nyitottak a szavazófülkék. Négy jelölt is esélyes arra, hogy bejusson a május hetedikei második körbe, ahol már csak a két legtöbb szavazatot elnyerő politikus közül választhatnak a franciák. A legutóbbi felmérések a volt szocialista, most függetlenként induló Emmanuel Macront és a radikális jobboldali Marine Le Pent várják az élre.
A Nemzeti Front bevándorlásellenes jelöltje még az arab származású francia állampolgárok egy részét is meg tudta szólítani. „Gyakorló muszlim vagyok, és Marine Le Pennek igaza van abban, hogy elítéli a fundamentalizmust, mert a fundamentalisták szennyezik a mindennapjainkat. Én nem félek, és arra kérem az arab barátaimat, hogy szavazzanak Marine Le Penre, és néhány hónapon belül boldogok lesznek, mert ő értünk is tisztogatni fog majd” – vélekedett Ahmed Hamrouni arab származású Le Pen-szimpatizáns.
Az első, nem hivatalos eredmények este nyolc óra után várhatók.
A nap közben nyilatkozó franciák szavaiból nem lehetett képet rajzolni, mely jelöltek juthatnak tovább a második fordulóba. Nizzában a lakosság 17 százaléka külföldi származású. A bevándorlás kulcstéma volt a kampányban, a leghatározottabban a szélsőjobboldali jelölt érvelt ellene. Az ott élő, marokkói születésű Noureddine Chaachoua azt mondta: nem Le Penre szavazott, ugyanis szerinte vannak fontosabb dolgok is a bevándorlásnál, mégpedig a munkanélküliség csökkentése. Kiemelt kampánytéma volt a gazdaság helyzete is. Az állástalanok száma magas, tíz százalék körül van a teljes lakosságban, a fiatalok körében pedig ennek a duplája. A gazdaság lassan növekszik, és nincs elég adóbevétel a szociális ellátó rendszer fenntartására. Egy vidéki pék, Jean-Pierre Neveu aggodalmát fejezte ki, mivel nyolc évet kell még dolgoznia a nyugdíjig, ám szerinte a fiatalok helyzete még nehezebb lesz.
