Rendkívüli biztonság: szabályoznák a felmelegedést
Pekingben annyira sűrű a szmog, hogy a toronyházak szinte alig látszanak. Narancs riasztást vezettek be a hatóságok, mert a szokásosnál is rosszabb a levegő a kínai fővárosban. Ez a második legsúlyosabb figyelmeztetésszint. Ebben a helyzetben a károsanyag-kibocsátó ipari üzemeknek jelentősen vissza kell fogniuk a termelést, leállították az építkezéseket, és nem közlekedhetnek a nagyobb teherautók sem.
Peking az egyik legrosszabb levegőjű nagyváros a világon, amit a kedvezőtlen időjárás most csak még rosszabbá tesz. Az Egészségügyi Világszervezet által még biztonságosnak jelölt értéknél tízszer több porszemcse található egy köbméter levegőben. Egy hongkongi klímaügyi szakember szerint a klímaügyi csúcstalálkozó előnyös lehet számukra. „A kínaiak már egyáltalán nem örülnek az ijesztő légszennyezettségi helyzetnek. Ezzel a konferenciával és ezzel a kemény füstköddel talán extra nyomást lehet gyakorolni a kínai kormányra, hogy tegyen többet ez ellen” – mondta Kwong Sum Yin, a Clean Air Network vezérigazgatója.
Vasárnap a világ számos nagyvárosában, 150 helyszínen tartottak tüntetéseket. A résztvevők azt követelték az államok vezetőitől, vegyék komolyan az éghajlatváltozás következményeit, és hozzanak erőteljesebb klímavédelmi intézkedéseket ennek érdekében. „Fogytán van az idő. 2015 lett a valaha mért legmelegebb esztendő. A klímaváltozás következményeit a világon mindenütt érezni. Legfőbb ideje végre cselekedni” – mondta Faiza Oulahsen, a klímakoalíció szóvivője.
A Párizs melletti Le Bourget-ben a két héttel ezelőtti merényletsorozat miatt legnagyobb biztonsági intézkedések közepette rendezik meg az ENSZ 21. klímakonferenciáját. A világ majdnem 150 vezetője érkezett meg a nyitónapra, amelyen megemlékeztek a november 13-i terrortámadás áldozatairól is.
A csúcson Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökön kívül Áder János magyar államfő is felszólal.
A december 11-ig tartó konferencia célja, hogy most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének melegedése ne haladja meg a 2 Celsius-fokot.
A tervek szerint a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és az öt év múlva lejáró kiotói egyezményt váltja fel. Várakozások szerint a részt vevő 195 ország önkéntes alapon vállalja majd az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is. Ezeket tartják a környezetvédők a leginkább felelősnek a szélsőséges időjárásért, az éghajlatváltozásért.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem sikerül megállítani a globális felmelegedést, annak beláthatatlan következményei lesznek. Az egyik az óceánok vízszintjének emelkedése, ami miatt települések, országok és állatfajok tűnhetnek el, az éghajlatváltozás következtében pedig menekültek milliói hagyhatják el otthonukat.
