Tegnap tette közzé Kína a legújabb, biztonságpolitikáját részletező fehér könyvét, a dokumentum tartalmáról pedig már az eredeti, illetve az angolra fordított cím közötti különbség is árulkodik. Utóbbi ugyanis a 27 ezer szavas szövegből egyetlen mondatot emel ki, miszerint Kína soha nem fog világhegemóniára törekedni. A külföldi félelmek csillapítására szánt, a pártsajtó által terjesztett verziónál izgalmasabb a dokumentum eredeti címe: Kína nemzetbiztonsági fehér könyve egy új korszakban. Ez ugyanis a Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök által 2017-ben, a Kínai Kommunista Párt tizenkilencedik kongresszusán meghirdetett új korszakra utal, ami távol áll a visszahúzódó, előzékeny politikától. Hszi elképzelései szerint Kína 2050-re a globális politikai folyamatok befolyásolására képes, világszínvonalú hadsereggel felvértezett nagyhatalom lesz, amit azonban a tegnap közölt dokumentum inkább feledtetni, mint megerősíteni próbál.
Kína legutóbb 2015-ben adott ki hasonló fehér könyvet, akkor Peking sokkal erélyesebb katonapolitikát vetített előre. Különösen a flottafejlesztést érintette az akkori aktív védelem doktrínája. De azóta sokat változott a geopolitikai környezet, elsősorban erre reagál az új dokumentum. A szöveg nagy hangsúlyt fektet Kína egységére, felemlegetve az úgynevezett szeparatistákat, és figyelmezteti a szuverenitásáért küzdő Tajvant, illetve az autonómiával rendelkező Tibetet és Hszincsiang tartomány ujgur lakosságát. A dokumentum leszögezi, ezek a mozgalmak nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, hiszen az ország egységének megtörésére törekednek. Külön kiemelik az újraegyesítés ellen küzdő, de facto független Tajvant. A dokumentum közlését követően a pekingi védelmi minisztérium szóvivője közölte: Tajvan függetlenségét soha nem fogadják el, Kína újraegyesítése biztosan megtörténik majd.
A fehér könyv is megállapítja, sokat változott a geopolitikai környezet, a nemzetközi kapcsolatokat ma alapvetően az ellenségesség jellemzi. Mint írják, az Egyesült Államok módosította nemzetbiztonsági és védelmi stratégiáit, és egyoldalúan hozott döntéseket, ami felborította a világban az egyensúlyt.
– Ezzel fokozódott a vezető országok közötti verseny, jelentősen emelkedtek a védelmi kiadások a nukleáris fegyverkezés, a világűr militarizálása, a kiberbiztonsági és rakétavédelmi kapacitások terén egyaránt – fogalmaz a dokumentum. Érdekes eleme a fehér könyvnek, hogy külön foglalkozik Japánnal. A hét végén a felsőházban kétharmados többséget szerzett jobboldali japán kormánykoalíció minden bizonnyal fegyverkezésbe kezd, ami Peking szerint a regionális egyensúly megingását vonja maga után. Kiemelik a Kelet-kínai-tengeren fekvő Diaojü-szigetek ügyét; a Tokió és Peking által is követelt terület a dokumentum szerint törést okozhat az egyébként javuló kapcsolatokban.
A dokumentum bőséges alapanyagot szolgáltat a következő hetekben a nemzetközi Kína-kutatóknak, akik a Twitter mikroblogon máris hozzáláttak a munkához. Elsa Kania, a Center for a New American Security elnevezésű kutatóintézet vezető munkatársa úgy fogalmazott, a fehér könyvben használt, helyenként szokatlanul éles stílussal Peking célja az lehetett, hogy egyértelművé tegye a „vörös vonalakat” a világnak.