2024. 04. 19. Péntek Emma napja
Jelenleg a TV-ben:

Napi aktuális

Következik:

Vezércikk 21:00

Orbán több tiszteletet kért Schulztól

,

2016. szeptember 16., péntek 19:00, frissítve: szombat 08:00

Orbán Viktor szerint az európai parlament trükközik, jogalkotással játssza ki a nemzet-államokat menekültügyben. Martin Schulz viszont a magyar népszavazásról a hír tévének azt mondta: egy kampányban sok olyasmi is elhangozhat, ami nem igaz. A német kancellár a pozsonyi csúcstalálkozó legfontosabb feladatának egy olyan ütemterv kidolgozását tartja, amely átsegíti a britek kilépése okozta válságon az európai uniót.

Mesterlövészek őrzték a 27 európai uniós vezető biztonságát Pozsonyban. A szlovák fővárosban először tartanak nem hivatalos, informális csúcstalálkozót a brexit miatt a britek nélkül. „Mindannyian egységet akarunk mutatni. Meg akarjuk mutatni, hogy ez egy egyedülálló terv, amelyet folytatnunk kell. A nap végén remélem, hogy elkészítünk egy menetrendet a legfontosabb témákról” – jelentette ki Robert Fico.

A német kancellár szerint Pozsonyban olyan konkrét lépések ütemtervét kell kidolgozni, amellyel a válságát élő Európai Unió visszanyerheti az emberek bizalmát. „Kritikus helyzetben vagyunk, konkrét tetteken keresztül meg kell mutatnunk, hogy fejlesztjük a külső és belső biztonságot, a növekedést és munkahelyeket, (…) kezeljük a migrációt kiváltó okokat. Ezeket a témákat kell megvitatnunk a következő hónapokban az EU-alapító szerződés megkötésének 60. évfordulójáig” – mondta Angela Merkel német kancellár.

A francia elnök is világos jövőképet mutató, biztonságot teremtő tervet sürgetett. „Az európaiaknak védelemre van szükségük. a határaik, érdekeik és értékeik védelmére. Reményt kell adnunk a fiataloknak. Nem létezhet a kontinens és az unió védelem nélkül” – mondta Francois Hollande.

A pozsonyi csúcstalálkozó előtt tárgyalt a magyar miniszterelnök az Európai Parlament elnökével. „Hangsúlyozottan arra kértem az elnök urat, hogy adja meg a tiszteletet a magyaroknak, és a jövőben ne alkalmazzanak jogalkotási trükköket, így kijátszva ezzel a nemzetállamok szuverén döntéseit és akaratát, mint ahogy ezt tették amúgy a kvótánál, ahol a miniszterelnökök a kvóta ellen döntöttek, és a parlament, összejátszva a bizottsággal, ezt kötelező kvótára változtatta. Azt kértem, hogy ezt többé ne tegyék, mert ezt a nemzetállamok nem tudják elfogadni.”

Az Európai Parlament elnöke később a sajtónak úgy nyilatkozott, be kell látniuk, hogy a tagállamok nem kötelezhetőek az érkező menekültek befogadására. Szerinte ugyanakkor fontos lenne, hogy legalább önkéntes alapon lehetőség legyen a befogadásukra az uniós országokban.

„Azokhoz tartozom, akik azt mondják, hogy ha a kötelező kvóta nem működik, van egy önkéntes is, amely hatékony. Az a menekültek érdeke, hogy talán létrehozzuk a kettő kombinációját. A kötelező szabályok alapján az önkéntes intézkedések is lehetségesek. Ez talán nem az, amit Németországban a szabályok tiszta alkalmazásának nevezünk, de hatékony. Figyelembe véve sok menekült nehéz helyzetét, én hatékony szeretnék lenni” – mondta Martin Schulz.

Egy kampányban minden elhangozhat, még olyan is, ami nem igaz – Martin Schulz ezt már sajtótájékoztatója után távozóban válaszolta a Hír Televíziónak, amikor feltettük neki az október másodikai kvótanépszavazási kérdést, miszerint van-e olyan terv, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül írja elő nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését Magyarországra. Martin Schulz azt is mondta: ismeri a referendumot, és erről Orbán Viktorral is beszélt.

„Igen, olvastam. Mondtam Orbán Viktor úrnak reggel, hogy egy választási kampányban minden lehetséges, még olyan dolgok is, amelyek nem igazak. És mivel én politikus vagyok, tudom, hogy zajlanak az ilyen dolgok. Remélem, a népszavazás után vissza tudunk térni egy sokkal racionálisabb, higgadtabb, nyugodtabb megoldásról szóló vitához” – fogalmazott.

A visegrádi országok egyébként rugalmas szolidaritást javasolnak az Európai Uniónak a migráció kezelésére. A lengyel külügyminiszter szerint ez azt jelentené, hogy a tagállamok gazdasági fejlettségük szerint fogadnának be menekülteket. Azok, akik munkaerőhiánnyal küzdenek, akár jelentős számú bevándorlót is befogadhatnának, a gazdaságilag kevésbé fejlett országok viszont inkább humanitárius programokkal, például a menekülttáborok támogatásával járulnának hozzá a megoldáshoz.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!