Nem mindenkinek tetszik, amit Brüsszel akar

Egy, a semmi közepén épült, csak papíron kész szállodára fizettek ki 880 millió forint uniós támogatást – derítette ki Hadházy Ákos. Az LMP politikusa érthetetlennek tartja, hogyan juthatott több száz milliós támogatáshoz egy olyan cég, amelynek a legnagyobb éves bevétele is alig volt 8 millió forint. A politikus úgy véli: az állam ebben az esetben már bottal ütheti a kifizetett százmilliók nyomát, ezért a jövőben az lenne az észszerű, ha legfeljebb 30 százalékos előleget fizetnének ki az uniós támogatásoknál.

„Az Európai Unió az eddigi gyakorlat szerint és a következő gyakorlat szerint is azt szeretné, hogyha az előleg összege maximum a beruházásnak a 30%-a lenne. Emiatt egyébként a sajtóhírek szerint több száz milliárd forintot vissza is tart az Európai Unió, mert a magyar kormány a mostani gyakorlat szerint is 50% előlegeket is utal” – mondta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke.

Hatékonyabbá tenné az EU-s pénzekkel összefüggő visszaélések elleni fellépést Brüsszel is. Az Európai Bizottság közös uniós ügyészséget állítana fel, olyat, amelyik kifejezetten ezekre a bűncselekményekre szakosodna. Ám ez nem minden tagállamnak tetszik – Hollandia és Svédország például saját ügyészsége függetlenségét félti, de fenntartásait hangoztatta Lengyelország és Magyarország is.

„Számomra különösen fontos, hogy az úgynevezett kohéziós országok az Európai Ügyészi Hivatal alapítói között legyenek, hiszen a strukturális és mezőgazdasági alapokkal kapcsolatos korrupciót vizsgálná, vagyis logikus lenne, hogy ezek az országok, amelyek több pénzt kapnak az EU költségvetéséből, az európai ügyészség alapítói között lennének” – így Vera Jourova, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa.

A magyar igazságügyi miniszter szerint azonban a visszaélések megelőzése elegendő az EU Csalás Elleni Hivatala, illetve az ügyészségek közötti együttműködés. Ezeknek az intézményeknek azonban nincsen nyomozati jogkörük. Az Európai Ügyészi Hivatalról végső döntés jövő tavaszra várható.