Negyedmillió kisgyermek is elmenekült Mianmarból

Három hét elteltével érkeztek az első nemzetközi segélyek a bangladesi menekülttáborokba, ahol a Mianmarból elmenekült rohingják húzzák meg magukat. Augusztus vége óta 400 ezren keltek át a határon. Banglades szegényebb és sűrűbben lakott Mianmarnál. A délkelet-ázsiai ország saját erőből nem tudja ellátni a menekülteket. Az ENSZ pénzére szorul.

„A férjem vak, ő minden reggel elmegy koldulni a táboron kívülre. Ha kap valamit, akkor tudunk enni, ha nem, akkor nem. Néha kap egy kis rizst. Két hete vagyunk itt, de segélyt eddig még nem kaptunk, ezért most nagyon hálásak vagyunk” – mondta egy menekült asszony.

A rohingják Mianmar tengerparti régiójában élnek, ahonnan hajóval menekülnek Bangladesbe. A szárazföldi utakat a mianmari hadsereg elaknásította.

A muszlim vallású népcsoport ellen augusztus végén indított a mianmari hadsereg büntetőhadjáratot, miután szélsőséges rohingják rendőrökre támadtak. A tisztogatás háromezer halálos áldozatot követelt eddig. Az általuk lakott régióba független megfigyelők nem léphetnek be, de a kínai állami tévé stábjának sikerült bejutni.

A rohingjáknak oktatás és munka sem jár, az elnyomás miatt már három éve is menekülni kezdtek az egykori Burmából, de akkor egyetlen szomszédos ország sem fogadta be őket. Banglades az ENSZ felszólítására változtatott korábbi politikáján.

„Eddig 400 ezer ember menekült el, de ez a szám biztosan nőni fog. Ráadásul a menekültek 60 százaléka kisgyermek, 30 ezren pedig egy évnél fiatalabbak, akik eddig semmiféle segítséget nem kaptak, pedig védelemre szorulnak” – mondta az ENSZ illetékese, Christophe Boulierac.

A rohingják elűzése miatt kemény bírálatokat kap Aung Szan Szu Kjí, aki a Nobel-békedíjat kapott, amiért szembeszállt a Mianmart évtizedekig irányító katonai diktatúrával. Ma ő az ország egyik vezetője, aki megtagadta, hogy a rohingják nemzetközi segélyt kapjanak. A dalai láma szerint a buddhizmus alapjaival ellenkezik, amit a mianmari kormány tesz. Mianmar lakóinak 80 százaléka buddhista.