Fel kell készülni egy INF-szerződés nélküli világra – jelentette ki Jens Stoltenberg. A NATO főtitkára a védelmi miniszterek kétnapos brüsszeli találkozóján ugyanakkor felszólította Oroszországot: éljen a lehetőséggel, hogy még visszatérhet a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozásáról szóló nemzetközi szerződéshez.
„A mai és a holnapi napon a NATO védelmi miniszterei találkoznak és számos sürgető biztonsági kérdést tárgyalnak meg. Ezek között van az INF-szerződés. Az új középtávú nukleáris fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták telepítésével Oroszország továbbra is megsérti a szerződést” – fogalmazott.
Az Egyesült Államok december elején 60 napos ultimátumot adott Oroszországnak, hogy visszatérjen a szerződésben tett kötelezettségvállalásaihoz. Ennek lejárta után pedig bejelentette, hogy megkezdi kivonulását a szerződésből, ami fél évig fog tartani. A Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök által 1987-ben aláírt szerződés nagy lépést jelentett a hidegháború lezárása felé, ez volt az első alkalom ugyanis, hogy a két szuperhatalom nukleáris arzenálja csökkentéséről állapodott meg.
Az USA 2014 óta több alkalommal is jelezte, hogy az SSC-8 jelzésű manőverező robotrepülőgépek telepítésével Moszkva megsérti a szerződést. Stoltenberg hangsúlyozta: az orosz rakétarendszer európai célpontokat is képes elérni, így fel kell készülni a védelemre. A tagországok ugyanakkor egyetértettek, hogy folytatni kell a fegyverkorlátozásra irányuló törekvéseket.
„Nem akarunk új földi indítású, nukleáris rakétarendszert telepíteni Európába. Ugyanakkor elkötelezettek vagyunk a fegyverellenőrzés és a nonproliferáció mellett. A NATO nem akar újabb fegyverkezési versenyt, mert az senkinek nem állna az érdekében” – tette hozzá a NATO-főtitkár.
A védelmi miniszterek a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítését javasolták. Ennek értelmében az eddigi 90 napos határidő helyett az évtized végéig szükség esetén 30 nap alatt bevethető lenne 30 repülőszázad és 30 csatahajó.
A tanácskozáson részt vett a macedón védelmi miniszter is. A kedd óta Észak-Macedónia névre hallgató ország múlthéten írta alá csatlakozási jegyzőkönyvet, hogy a katonai szövetség harmincadik tagjává válhasson.
„Ha valaki egy évvel ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy a NATO szövetségeseivel egy asztalnál fogok ülni, nem hittem volna el az optimizmusát. Ez hatalmas büszkeséggel tölt el, és ezt nem csak saját, de országom nevében is elmondhatom” – jelentette ki Radmila Sekerinska.
A macedón parlament kedden jelentette be a dél-szláv állam új hivatalos nevét, lezárva az 1991 óta folyó macedón-görög névvitát. Az új névtáblával együtt a NATO zászlaja is felkerült a szkopjei kormányhivatal épületére.
