Az igenek győzelmét ünneplik Recep Tayyip Erdogan elnök hívei Ankarában. A vasárnapi referendumon a törökök szűk többséggel az elnöki rendszer bevezetésére szavaztak, aminek köszönhetően jelentősen növekszik Erdogan hatalma. Az elnök a jövőben közvetlenül nevezhet ki vezető hivatalnokokat és minisztereket, beavatkozhat az igazságszolgáltatásba, és egymaga rendkívüli állapotot hirdethet ki. Ezzel párhuzamosan a miniszterelnöki tisztséget eltörlik.
Erdogan szerint a hatalomkoncentrációval stabilabbá teszik az országot, amire a biztonsági kihívások, például a terrorizmus és a puccsveszély miatt van szükség.
„Törökország történelmi döntést hozott az alkotmányos rendszerről, amelyről már 200 éve folyik a vita. Nem mindennapi eseményről van szó. Ezen a napon egy nagyon fontos döntés született” – nyilatkozta a török elnök.
A döntéssel azonban nem mindenki ért egyet. Az eredmény kihirdetése után Isztambulban és Ankarában is ellenzéki tüntetők vonultak az utcára, és azt kiabálták: „Tayyip kutyái nem tudnak minket megfélemlíteni.”
A két fő ellenzéki párt gyanúja szerint csalás történt: a Legfelsőbb Választási Tanács ugyanis azokat a voksokat is érvényesnek fogadta el, amelyeket pecsét nélküli szavazólapon adtak le. Ettől csak abban az esetben hajlandó eltekinteni, ha bizonyítható a csalás ténye. A Köztársasági Néppárt emiatt a voksok 60 százalékának újraszámlálását követeli.
„Tiszteletben tartjuk az emberek döntését, de ezt a döntést beárnyékolta a Legfelsőbb Választási Tanács. A referendum vitatható jogi értelemben és az emberek lelkiismerete alapján is” – mondta a Köztársasági Néppárt vezetője, Kemal Kilicdaroglu.
A választás nem volt mentes az erőszaktól sem: a délkeleti Diyarbakir tartományban például három embert agyonlőttek egy szavazófülke közelében, miután vita tört ki arról, hogy ki hogyan szavazott.
Az Európai Bizottság nemzeti konszenzus kialakítására szólította fel Ankarát, és emlékeztetett arra, hogy a fajsúlyos változásokat csak egy szűk többség támogatta.
Egyes elemzők szerint a választás nemhogy egyesíti, hanem még jobban megosztja majd az országot.
„Az a tény, hogy ilyen szoros eredmény született, azt mutatja, hogy a nemzet nagyon megosztott. Ez Törökország egyik legfontosabb népszavazása a jövőről – arról, hogyan vezetik majd az országot. A végeredmény azonban azt mutatja, hogy ebben a kulcskérdésben nincs egyértelmű akarat” – véli a Hürriyet napilap munkatársa, Serkan Demirtas.
Erdogan győzelmi beszédében már egy újabb referendumot is kilátásba helyezett, amely a halálbüntetés visszaállításáról szólna. Brüsszel szerint ez az uniós csatlakozási tárgyalások végét jelentené.
A török uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti a bajor Keresztényszociális Unió elnökhelyettese a törökországi népszavazás után.
Manfred Weber szerint az április végi EU-csúcson át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát. Mint mondta, komolyan meg kell vitatni azt az élethazugságot, hogy Törökország az EU tagja lehet. A Keresztényszociális Unió szerint le kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét. A fehérorosz elnök viszont üdvözölte a referendum eredményét. Aljakszandr Lukasenka úgy fogalmazott: a török nép támogatta a jelenlegi hatalomnak a gazdasági növekedésre, az ország politikai stabilitására és békéjére irányuló erőfeszítéseit.
