Moszkvai katonai beavatkozástól tart Észtország

Az észtországi Narva települést egy folyó választja el Oroszországtól. A lakosság kilencvenöt százaléka oroszul beszél. Az újonnan felépített határállomáson különféle színű útlevelek fordulnak meg: piros orosz dokumentumok, illetve szürkék azoktól, akik nem észt, de nem is orosz állampolgárok. „A narvai közösség nagyon kedves és különös, mert úgy vélik, hogy ők oroszok, és úgy gondolják, hogy Putyin a király, viszont nem szeretnének csatlakozni Oroszországhoz” – mondta egy helybéli diák.

A balti állam lakosságának negyede orosz ajkú. Észtország attól tart, hogy ez jogalapot adhat Moszkvának katonai beavatkozásra, ezért most észt útlevélhez juttatná orosz lakosságát, hogy ne érezze kirekesztettnek magát. Észtország az egyetlen olyan balti állam, ahol orosz ajkúak által támogatott, oroszokból álló párt került hatalomra. A koalíciós kormányban miniszterük is van, övék a munkaügyi tárca. A miniszter kulcsfontosságúnak tartja a jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben, hogy az orosz kisebbséget is megszólítsák.

„Úgy vélem, hogy Észtországban, mint államban a geopolitikai alapok nem változtak 1918 óta. Mi mindig is megértettük, hogy a nagy hibáknak nagy következményei vannak nálunk és persze most az elmúlt néhány évben és talán a következő években is, vagyis az előrelátható jövőben ez még jobban fog látszani” – közölte Jevgeni Ossinovski.

Az idősebb nemzedék az orosz nyelvű, oroszok által készített televíziós műsorokat nézi, és az orosz újságokat olvassa, vagyis az észtek szerint a Kreml propagandája hat rájuk, a fiatalok azonban könnyebben integrálódnak. Őket jobban vonzza az európai munkalehetőségekhez való hozzáférés, mint a Szovjetunió iránti nosztalgia. A kötelező sorkatonaság is segített abban, hogy az orosz ajkú lakosság megtanuljon észtül.

„Az általános iskolában kezdtem el észtül tanulni, és a középiskolában is folytattam, az igazi nagy fejlődést azonban sorkatonaként éltem át, ugyanis amikor megérkeztem, nem igazán értettem a parancsokat. Úgyhogy gyorsan meg kellett tanulnom jól az észt nyelvet. A sorkatonai szolgálat végére már folyékonyan értettem mindent, és írni is tudtam” – nyilatkozta Vladimir Kuznetsov orosz ajkú észt parancsnok.

Az észt lakosság jó része attól tart, hogy a NATO-hadállások megerősítéseként érkező ezer szövetségi katona érkezése felkorbácsolja majd a feszültségeket. Vlagyimir Putyin 2014-ben azt mondta: az oroszok jelenléte Észtországban jogot ad Moszkvának arra, hogy katonailag beavatkozzon.