Bonyolult a helyzet, az Európai Bizottság következő elnökének a személyéről pedig nem egyedül döntök – mondta tegnap a Bundestagban Angela Merkel, egyúttal azt hangoztatva: bár a német kormány továbbra is kiáll a csúcsjelölti rendszer mellett, egyáltalán nem biztos, hogy a mechanizmus alapján választják majd meg a következő bizottsági elnököt.
– Mivel tiszteljük a német–francia kapcsolatokat, azt is elfogadjuk, hogy a francia elnök a miénktől különböző véleményt képvisel a kérdésben – szögezte le a kancellár.
A csúcspozíciókért zajló hatalmi játszma meglehetősen negatív hatással van Berlin és Párizs viszonyára. A német uniópártok európai parlamenti delegációvezetője a minap „antinémetnek” bélyegezte a bajor Manfred Weber bizottsági elnökségét elutasító Emmanuel Macront, akit egyúttal az európai demokrácia elpusztításával is vádolt. A francia elnök kritikáira egyébként maga Weber is reagált. A néppárti csúcsjelölt a Die Welt napilap hasábjain fejtette ki: Európa demokratizálásához elengedhetetlen, hogy a választásokon legtöbb szavazatot szerzett pártcsalád delegálja a bizottság következő vezetőjét. Mint írta, súlyos csapás lenne, ha diplomaták a hátsó szobákban döntenének a csúcspozíciókról.
Márpedig a bajor politikus tegnap este éppen egy ilyen berlini „szobában” egyeztetett Angela Merkellel és Anegret Kramp-Karrenbauerrel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével. Rossz ómen, hogy mindössze pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt Berlinbe hívták Webert. A német sajtó tegnap arról írt: a kancellár is kezdi belátni, hogy a Webert támogató álláspontja nem tartható. Merkel egyébként ma Japánba repül, ahol a G20-országcsoport találkozóján részt vevő európai államokkal együtt folytatják az egyeztetéseket az uniós csúcspozíciókról.
A kancellár tegnap ismét megerősítette: vasárnap, az uniós csúcs napján már eredményeket – azaz neveket – szeretne látni. Utóbbi annak fényében ambiciózus célkitűzés, hogy már meg is kezdték egy jövő hétfői munkareggeli előkészületeit arra az esetre, ha vasárnap ismét elbukna a kompromisszumkeresés. Az Európai Parlament pedig, mint kiderült, mégsem kedden, hanem egy nappal később szavaz majd az elnökéről, további 24 órát biztosítva az alkudozásnak. A parlament elnöki posztja egy újabb olyan kulcspozíció, amelyről a „vezetői csomag” részeként dönteni kell. Idén kiemelt figyelmet szentelnek a politikai, földrajzi és nemi megoszlásnak – utóbbin azt értve, hogy nők is kapjanak megfelelő számú posztot –, így az EP-elnök személye önmagában meghatározhatja a hatalmi játszma kimenetelét.
