Megszavazták, Amerika szankciókat vethet be az oroszok ellen

Hatalmas többséggel szavazta meg a szenátus az újabb szankciós csomagot. Azt a száztagú testületben 98:2 arányban fogadták el, csak Bernie Sanders vermonti és Rand Paul kentuckyi szenátor voksolt ellene. A szenátusi szavazásra két nappal azt követően került sor, hogy a képviselőház szintén elsöprő többséggel – 419 igenlő és három ellenző vokssal – megszavazta a törvényt.

„Barátaim, az Egyesült Államoknak erős üzenetet kell küldenie Vlagyimir Putyinnak és más olyan agresszoroknak, akiknek a demokráciánk elleni támadásait nem toleráljuk. Erről szól ez a törvény. Fel kell vennünk a harcot, nem demokrataként, nem republikánusként, hanem amerikaiként. Itt az ideje, hogy válaszoljunk az amerikai demokráciát ért orosz támadásokra erővel, közös akarattal és tettekkel” – szónokolt John McCain arizonai szenátor.

A törvény szigorú pénzügyi szankciókat rendel el Oroszország, Észak-Korea és Irán ellen. Az intézkedések vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, és azokat, akiket a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással vádolnak.

„Minden további a demokráciánkat ért támadás további szankciókat és tetteket von maga után. Nem fogjuk tétlenül nézni ezt. Nincs szentebb folyamat egy demokráciában, mint a szabad és fair választások biztosítása. Ezt az alapjogot támadta meg Putyin úr, és ezzel a szavazással mi most végre hivatalosan is elítéljük és erővel válaszolunk az országunkat ért támadásra” 0 fogalmazott Chuck Schumer, a Demokrata Párt frakcióvezetője.

A szenátus által elfogadott csomag most Donald Trump asztalára kerül, aki várhatóan aláírja majd, annak ellenére, hogy jelenleg is tart a nyomozás ellene, amiért a gyanú szerint kampánycsapata összejátszhatott az oroszokkal. A kongresszus egyhangú támogatása lényegében megköti Trump kezét, mert bőven megvan az elnöki vétó felülírásához szükséges kétharmados többség.

„Erőteljesek, és határozottak. Tovább mennek, mint amiben én reménykedtem, szóval nagyon örülök. Ezek a szankciók lényegében a kongresszus hatáskörébe utalják az ukrajnai helyzet és a hekkelések miatt kivetett büntetőintézkedéseket. Vagyis az elnök nem tudja egy papír aláírásával visszavonni őket, hanem a kongresszus beleegyezése kell ehhez” – mondta Bill Browser, az orosz állami korrupciót feltáró befektető.

Az elnök frissen kinevezett kommunikációs vezetője ezt a kérdést, hogy Trump aláírja-e a törvényt.

„Vagy aláírja a szankciókat úgy ahogy vannak, vagy megvétózza azokat és megpróbál egy még keményebb megoldást kitárgyalni az oroszokkal szemben. Ő egy meglepő, kontrázó személyiség. Voltam vele Youngstown-ban, Ohioban. El sem hiszik mennyien szeretik. Az amerikai nép megérti. Az amerikai nép szereti amit csinál” – mondta Anthony Scaramucci, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója.

A Fehér Ház szóvivője már nem volt ennyire árnyalt. „Az elnök és a kormányzat támogatja az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat. Folytatni fogjuk a kemény szankciók támogatását ez ellen a három ország ellen. Most várunk és meglátjuk, hogy a végleges törvény hogyan is néz ki aztán hozunk döntést” – mondta Sarah Huckabee Sanders.

Oroszország válaszlépésként korlátozta a moszkvai amerikai nagykövetség létszámát, és amerikai diplomaták által használt ingatlanokat kobzott el. A moszkvai külügy orosz-ellenességgel vádolta Washingtont, Vlagyimir Putyin elnök pedig Finnországban reagált. „Sajnálom, hogy feláldozzák az amerikai-orosz kapcsolatokat egy belső, belföldi amerikai ügy miatt. Ha azt kérdezik, hogy sajnálom-e, hogy a kapcsolataink rosszabbra fordulnak az első, direkt válaszom az, hogy igen, nagyon is” – mondta az orosz elnök.

A szankciók európai és amerikai cégeket egyaránt érintenek. Korlátozzák az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit is orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnek részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése legalább 33 százalékos.