Egymás után gyújtják fel az örmény házakat Hegyi-Krabahban. Az Azerbajdzsánhoz visszakerülő falvakban sok távozó örmény család inkább felégeti a házát, nehogy a gyűlölt azeriek kezére jusson.
Örményország és Azerbajdzsán többheti heves harcok után végül Oroszország közvetítésével állapodott meg a november 10-e óta érvényes tűzszünetben. Eszerint az örmények kénytelenek jelentős területeket átengedni Azerbajdzsánnak Hegyi-Karabahban.
A megállapodás egyik legfontosabb elemeként kétezer orosz katonát vezényelnek a kaukázusi régióba, hogy felügyeljék a törékeny fegyvernyugvást. Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az orosz kontingens nagy része már el is foglalta állomáshelyét Hegyi-Karabahban.
Eddig 12 megfigyelőállást létesítettek, és a katonai rendészet már meg is kezdte a járőrözést.
Hegyi-Karabah hovatartozása egy évszázada komoly feszültséget okoz a térségben. A 11 ezer négyzetkilométeres, két közepes magyar megyének megfelelő nagyságú területet az örmények és az azeriek is a magukénak tartják.
Egy népszavazásra hivatkozva 1991 szeptemberében Hegyi-Karabah egyoldalúan kivált.Azerbajdzsánból, amit az utóbbi katonai erővel próbált megakadályozni, így kitört a hegyi-karabahi háború. A harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt még Örményország sem ismerte el.
Hír TV
