Az Egyesült Államokban tartott Asztronauták nemzetközi kongresszusán írták alá azt a megállapodást, amely a Hold felfedezéséről és az ott található nyersanyagok kitermeléséről szól. Az Artemisz-egyezményeknek elnevezett dokumentumot nyolc ország írta alá – az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Japán, Ausztrália, Kanada, Olaszország, Egyesült Arab Emirátusok és Luxemburg. Nincsenek köztük azonban olyan nagy űrhatalmak, mint Oroszország vagy Kína.
A megállapodás lényegében lehetővé teszi a magánvállalatok számára, hogy erőforrásokat termeljenek ki a Holdon, és saját bázisokat, illetve biztonsági zónákat hozzanak létre potenciális konfliktusok elkerülésének céljából.
Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) szerint a földi óceánokhoz hasonlóan a Hold területe sem tartozhat egyetlen ország szuverenitása alá, de jogot formálhatnak az ott található erőforrásokra. Emellett a megállapodás kötelezettségekkel is jár, mint például a Holdon talált felfedezések megosztása, a Hold történelmi helyszíneinek a megőrzése vagy vészhelyzet esetén egymás űrhajósainak nyújtott segítségnyújtás.
Washington azzal érvel, hogy az Artemisz-egyezmények az 1967-ben megkötött világűrről szóló szerződést egészítik ki. Az Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ösztönzésére készült eredeti szerződés többek között megtiltotta a nukleáris fegyverek használatát az űrben és az égitestek feletti tulajdonjog kinyilvánítását. A NASA szerint azonban az ötven évvel ezelőtti szerződés mára elavult és a szövege túlságosan általánosan fogalmaz, ami megnehezíti a használatát – például nincs benne szó magánvállalatok működéséről és jogairól, ami abban a korszakban még elképzelhetetlen volt.
Az Egyesült Államok a történelem legnagyobb és legsokszínűbb nemzetek koalícióját hozza létre a Hold és az űr felfedezésére
– mondta a kongresszuson a NASA vezetője, Jim Bridenstine.
A Hold felszíne olyan fémeket tartalmaz, mint a titánium vagy a magnézium, de ennél sokkal fontosabb lehet az ott bőségesen előforduló hélium–3, amely egyrészt a jövőbeli nukleáris fúziós erőművek alapját képezheti, másrészt segítségével a Hold köztes állomásként újabb űrmissziók kiindulópontja lehet.
A Hold használatáról szóló dokumentum amerikai előkészítése még májusban szivárgott ki. Oroszország hevesen bírálta a tervezetet, amely szerintük a Hold érdekszférákra való agresszív felosztását szolgálja.
„A behatolás elve ugyanaz, legyen szó a Holdról vagy Irakról: létrehoznak egy »egyetértők koalícióját«, majd megkerülve az ENSZ-t vagy akár a NATO-t, mennek előre a kitűzött cél felé. Az ilyen tervekből születik a következő Irak vagy Afganisztán”
– írta még néhány hónapja a személyes Twitter-oldalán az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője, Dmitrij Rogozin.
Habár utoljára már majdnem ötven éve, 1972-ben járt ember a Holdon, a nemzetközi holdraszállási programok a reneszánszukat élik. Donald Trump elnöksége első évében bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2024-ben ismét embert küld a Földet kísérő égitestre. Moszkva is elindította a holdraszállási programját, amely 2028-ig juttatna űrhajósokat a Holdra.
