Egyelőre azonban ennek kicsi az esélye, mivel a Nicolás Maduro irányítása alatt állnak a bíróságok és a hatóságok is.
Az ellenzéki többségű nemzetgyűlés már határozatot hozott arról, hogy bíróság elé állítaná az elnököt, aki szerintük megsértette az alkotmányt, mert a befolyása alatt álló választási bizottság felfüggesztette az államfő lemondatásáról szóló népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtést.
„Ez politikai és jogi eljárás Nicolás Maduro elnökkel szemben, hogy kiderüljön, milyen felelőssége van az alkotmány megsértésében, amely megtörte a demokráciát, az emberi jogokat és az ország jövőjét” – nyilatkozta Julio Borges, ellenzéki vezető.
Valószínűtlen azonban, hogy Madurót felelősségre vonják, hiszen nemcsak a kormány és a választási bizottság, hanem a legfelsőbb bíróság is az ő befolyása alatt áll. A határozat meghozatalával azonban tovább nőtt a belpolitikai feszültség az országban.
A parlamenti ülést egy rövid időre megzavarta mintegy száz kormánypárti aktivista. A kormánypárti képviselők csalással vádolják az ellenzéket, szerintük puccsot terveznek az elnök ellen.
„Arra kényszerítettek, hogy az időnket vesztegessük egy durva puccskísérlet miatt, mint amilyen Brazíliában, Paraguayban és Hondurasban volt. Venezuelában nincsenek meg a feltételei arra, hogy puccsot hajtsanak végre” – jelentette ki egy kormánypárti képviselő, Héctor Rodríguez.
A felmérések szerint a venezuelaiak hetven százaléka kormányváltást akar. Ennek egyik fő oka a szárnyaló infláció, a súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiány. Nicolás Maduro 2013-ban, az elnöki hivatalt tizennégy éven át betöltő Hugo Chávez halála után került az ország élére. Megválasztása óta népszerűsége a felére csökkent, és alig több mint húsz százalékon áll. Az ellenzék szerdára nagyszabású, békés tüntetést hirdetett, amelynek a Venezuela visszafoglalása elnevezést adta.
