2024. 04. 25. Csütörtök Márk napja
Jelenleg a TV-ben:

Napindító

Következik:

CPAC Magyarország 2024 09:00

Kvótarendszer megvétózása: másfél év is lehet az ítélethozásig

2015. október 9., péntek 15:57, frissítve: péntek 18:49

Körülbelül másfél év múlva hozna ítéletet az Európai Bíróság, ha bármelyik EU-tagállam megtámadná a menekültügyi kvótarendszert. A döntéstől számítva két hónapjuk van arra, hogy kifogással éljenek ellene a bíróságon. A luxemburgi testülethez eddig nem érkezett ilyen kereset. A magyar kormány már kilátásba helyezte, hogy az Európai Bírósághoz fordul a kötelező kvótarendszer miatt, és hasonló lépést fontolgat a szlovák és a cseh kormány is.

Szeptember végén szavazták meg az uniós belügyminiszterek a menekültügyi kvótarendszert. Eszerint 120 ezer migránst osztanak szét a tagállamok között, az első körben 66 ezret Olaszországból és Görögországból. Magyarországnak a döntés értelmében 1294 menekültet kell befogadnia. A magyar kormány ugyanakkor kezdettől fogva vitatja a rendszert.

Az még nem dőlt el, hogy kész-e pereskedni is a kabinet. „December elején kell a kormánynak arról kell döntenie, hogy elfogadja-e a kvótarendszert, bírósághoz fordul, másokkal együtt bírósághoz fordul, avagy sem” – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Egy ilyen kereset a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság elé kerülne, a testület sajtóosztályának munkatársa a Hír TV-nek azt mondta: az ítéletre körülbelül másfél évet kellene várni. „Egyelőre még az sem látszik tisztán, legalábbis mi a bíróságon nem tudjuk, hogy pontosan hogy néz ki az az aktus, amelyet Magyarország meg akar támadni, pontosan milyen jogszabályi formában fogadták el. Aztán azt kellene látni, hogy ebben pontosan mit kifogásol Magyarország és milyen alapon. Azt, hogy mit, azt nagyjából tudjuk, de hogy milyen alapon, azt érdekes lenne látni” – így Lehóczki Balázs.

A nemzetközi jogász szerint a pernek nincs halasztó hatálya, tehát a lezárultáig mindenképpen be kell fogadnunk a migránsokat. „Az a kérdés, hogy az eljárás jogszerű volt vagy nem volt jogszerű. Gondolom, azon az alapon akarják támadni, hogy nem volt kompetenciája erre a tanácsnak. Teljesen mindegy, hogy egy állam támadja meg vagy tíz állam támadja meg vagy a parlament támadja meg. A kérdés mindig csak az, hogy meghozhatta-e az európai uniós jog szerint a tanács ezt a döntést”– mondta Nagy Boldizsár nemzetközi jogász.

Az Európai Bizottság szóvivője a a Hír TV kérdésére nem kommentálta a kritikákat. „Az uniós jog az uniós jog, és mindenkinek van róla véleménye, nem fogok most erről és személyes taktikákról, fenyegetésekről, megjegyzésekről, illegális akciókról szólni, ez nem a mi dolgunk. A bizottság a szerződések és a közösségi jogok betartásának őrzője, úgyhogy azon dolgozunk, hogy ezt a megállapodást betartassuk” – mondta Margaritis Schinas.

A tagállamok közül Nagy-Britannia, Írország és Dánia nem köteles részt vállalni a kvótarendszerben, nekik ugyanis korábban szerződésben biztosított kimaradási lehetőségük van az unió bel- és igazságügyi intézkedéseiből.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!