Kormányzati szinten védekeznek az orosz álhírek ellen

KaG, 2017. április 27., csütörtök 23:17
Több európai országban is már kormányzati szinten védekeznek az orosz álhírek, dezinformációs hadjáratok ellen. A polgári titkosszolgálatokat is felügyelő magyar kancelláriaminiszter azonban ezt nem tartja valós veszélynek.

Többtucatnyi, egyes becslések szerint 80-100 magyar nyelvű honlap és Facebook-oldal szolgálja az orosz érdekeket – hangzott el a Political Capital a témában rendezett konferenciáján. A szakértők szerint a modern hadviselés internetes eszközeit Oroszország a Krím félsziget 2014-es elcsatolása után kezdte fejleszteni. Ma már Magyarországon is van olyan, amelyről feltételezhető, hogy az orosz titkosszolgálat közvetlen befolyása alatt áll.

„A célja alapvetően Oroszország geopolitikai céljainak elősegítése: a krími háború, a krími annexió elismertetése, Ukrajna destabilizálása, és az Európai Unió megosztása, hiszen ez a feltétele annak, hogy az unió felhagyjon a  szankciókkal és újra elkezdjen tárgyalni” – fejtette ki Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője.

A nyilvánosság erejére építő, álhíreket terjesztő internetes oldalak alkalmasak arra, hogy befolyásolják a döntéshozókat és a közvéleményt. 2014-ben például egy belföldi harcijármű-szállítás képeit tette közzé az egyik oldal, azt állítva, hogy Magyarország tankokat szállít Ukrajnának a donyecki harcokhoz. A megjelenésre az orosz külügyminisztérium is gyorsan reagált, kérdőre vonva a magyar felet.

„2014 augusztusában már nagyon intenzív fázisba lépett az ukrajnai háború. Ekkoriban komolyan gondolkodtak nyugaton azon, nagyon magas szinten foglalkoztak a lehetőséggel, hogy a Nyugat esetleg fegyvereket is szállítana Ukrajnának. Tehát egy ilyen orosz információs műveletnek az volt a fő célja, hogy megpróbálják megelőzni azt, hogy a Nyugat és Magyarország fegyvereket szállítson Ukrajnának” – vélekedett Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának docense.

Európa-szerte előfordulnak orosz dezinformációs akciók. A Baltikumban például az ott állomásozó NATO-haderő katonáit próbálják meg lejáratni ilyenekkel. A szövetség lettországi központjának igazgatóhelyettese szerint nehéz leküzdeni a félrevezető akciók lépéselőnyét.

„Az emberek mindig az első hírekre emlékeznek, és amikor a második, a miénk és ami igaz, megjelenik, akkor sok ember még mindig az első hírnek hisz. Hiába a második információ a megbízható, az emberek első észlelését nagyon nehéz megváltoztatni” – mondta Aivar Jaeski.

Számos európai ország ezért előre felméri a dezinformációs hadjáratok veszélyeit és kormányzati szinten foglalkozik azokkal. Így tesz Csehország is, ahol a belügyminisztériumban külön bizottság elemzi a veszélyes megjelenéseket.

„Szeretnénk megelőzni az olyan eseteket, mint amilyen a Liza-ügy volt Németországban, amikor hamisan azt állították, hogy néhány menekült megerőszakolt egy orosz kislányt. Ennek következtében a helyi orosz közösség tüntetésekbe kezdett a német parlament előtt” – emlékeztetett Veronika Vichová, az European Values elemzője.

A magyar kancelláriaminiszter viszont nem tart ilyen akcióktól. „Azt gondolom, hogy a dezinformáció vagy nincs, vagy nem érte még el a hatását, de én pro-orosz álláspont érvényesülését nem nagyon tapasztalom sem a társadalomban, sem az országban, sem a közvéleményben, sem a közvélemény formálóiban. Tehát ilyen veszélyt nem látok” – mondta Lázár János.

Másként látja a Political Capital. Elemzésük szerint a kormányközeli médiában számos eset volt arra, hogy orosz propagandát terjesztettek.

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés