2002. októberében a moszkvai Dubrovka színházban telt ház, 1400 néző zsúfolódott be. Az előadás közben terepszínű ruhás fegyveresek rontottak be száz kilogramm robbanóanyaggal, mintegy száz kézigránáttal, Kalasnyikovokkal, pisztolyokkal.
Sokan azt hitték, hogy ez is a darab része, de csecsen harcosok voltak. Túszul ejtettek kilencszáz embert. Három napig tartó túszdráma kezdődött. Végül az orosz különleges erők a szellőzőrendszeren keresztül altatógázt juttattak a színházterembe. Megrohanták az épületet, és végeztek a támadókkal.
A szörnyű részletek csak később szivárogtak ki. A mentők késve érkeztek, nem tudták mit kell tenniük ezért 131 túsz is meghalt a negyven túszejtő mellett.
Nem is kellett sok idő ahhoz, hogy a tragédia megismétlődjön: 2004 szeptemberében egy beszláni iskolában 1100 embert, főleg gyerekeket ejtettek túszul a csecsenek.
Lezárták a bejáratokat és igyekeztek mindenkit a tornaterembe terelni, ide szorultak a túszok.
A veszélyesnek ítélt felnőtteket (elsősorban férfi tanárokat) az egyik első emeleti tanterem ablakába állították és tarkón lőtték őket, hogy a holttestek az ablakból a földre essenek. Az egymáson felhalmozódó testek között többen még órákig életben voltak.
Három nap után az orosz biztonsági erők megrohamozták az épületet. A szabadítási akció balul sikerült: 334 túsz – zömmel gyermek és 31 terrorista vesztette életét.
