Kemény üzenetet kapott Lengyelország Brüsszelből

Varsóban még kedd éjszaka is ezrek tüntettek a kormány tervezett igazságügyi reformja ellen. A törvénytervezet jelentősen átalakítaná a legfelső bíróság működési rendjét, annak tagjait például nem maguk a bírák, hanem a szejm választaná. Az összes jelenleg szolgálatot teljesítő bírót pedig nyugdíjaznák. A reformot a teljes ellenzék bírálta, de a legfelső bíróság jelenlegi elnöke is felemelte a szavát ellene. „A törvénytervezet hatalmas befolyást ad az igazságügyi miniszternek a bíróságok működése, a bírák kirúgása és a büntetőprocedúra terén” – vélekedett Malgorzata Gersdorf.

A lengyel elnök ezzel egy időben, kedd éjszaka próbált közvetíteni a kormánypárt és az ellenzék között. Andrzej Duda azt javasolta, hogy a testület tagjait ezután is a parlament alsóháza válassza meg, de ahhoz háromötödös többség kelljen, ezenkívül pedig az ő szerepét és ne az igazságügyi miniszterét erősítsék meg. Javaslatát az alsóház és a felsőház elnöke is elfogadta.

A kompromisszum nem hatotta meg az Európai Bizottságot. A brüsszeli testület szerdai ülésén vitatta meg a lengyelországi fejleményeket. „A lengyel kormány által tett lépések az igazságügyi rendszert és a bírák munkáját illetően nagymértékben növelték a törvény uralmára leselkedő veszélyt” – ismertette Hans Timmermans, a bizottság alelnöke.

A bizottság vagy kötelezettségszegési eljárást indít, vagy ajánlást küld a jogállamisági mechanizmusban, a végső lehetőség pedig az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása, amely végső soron az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. Erre azonban aligha kerülhet sor, mert az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, Orbán Viktor miniszterelnök pedig azt közölte, hogy ő sosem egyezne bele Lengyelország megbüntetésébe.

Frans Timmermans azt mondta a sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva, hogy a magyar és a lengyel helyzet annyiban különbözik egymástól, hogy Magyarországon nem kérdőjelezik meg az államhatalmi ágak szétválasztását, és nem akarják a bírói testület munkáját az igazságügyi miniszter felügyelete alá rendelni. Timmermans azt is elmondta, hogy vannak ugyan problémák Magyarországgal, de azokat megpróbálják kötelezettségszegési eljárások keretein belül rendezni. Ettől függetlenül viszont ősszel az Európai Parlamentben megkezdődik az az előkészítő munka, amely Magyarországgal szemben a hetes eljárás megindítását célozza.