Romániában az év során kiéleződött az ellentét a kormány és az ellenzék között az igazságszolgáltatás átalakítása miatt. Klaus Iohannis államfő, a jobboldali ellenzék és az európai intézmények is hevesen bírálták a kormány reformtörekvését, mert szerintük az veszélyezteti a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A fél éves uniós elnökség viszont komoly feladatokat ró az adott tagországra, neki kell meghatároznia az EU fejlesztésének fő prioritásait és menetét erre az időszakra, valamint folyamatosan közvetítenie kell az összes tagország között. Ráadásul a következő fél évre esik Nagy-Britannia kilépése az unióból, és az európai parlamenti választás.
Juncker a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjújában azt mondta: részben az Európai Bizottság segítségének köszönhetően Románia technikailag jó felkészült. „De szerintem a bukaresti kormány nem teljesen értette meg, hogy mit jelent az uniós elnökség. Megfontolt tárgyalásokhoz a soros elnök országnak oda kell tudnia figyelni a többiek álláspontjára, és nagy akaraterővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a saját kívánságait félretegye. Ezzel kapcsolatban vannak kétségeim” – jelentette ki. A bizottsági elnök szerint Románia belpolitikai helyzete miatt nem tudja kompakt egységnek mutatnia magát Európában. „Ahhoz, hogy egy tagország erősíteni tudja az európai egységet, belföldön is egységfrontot kell alkotnia.”
Iohannis román elnök novemberben maga is kijelentette, hogy országa nincs felkészülve az elnökségre. Liviu Dragnea, a kormányzó szociáldemokrata párt elnöke emiatt arra kérte párttársait: találják meg a módját annak, hogy hazaárulásért bíróság elé lehessen állítani az államfőt. Iohannis azóta derűlátóbban nyilatkozik a következő fél évről.
