Juncker: Európa a szolidaritás földje marad

SZP, 2017. szeptember 13., szerda 12:13
„Európa a kompromisszumokra épül, nincsenek mindig nyertesek és vesztesek” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke évértékelőjében. Jean-Claude Juncker kijelentette: a törvények tisztelete fontos az EU-ban, ezért az Európai Unió Bíróságának ítéleteit is tiszteletben kell tartani. A beszédben a politikus arra is kitért, hogy milyen bővítésekre van szükség az unióban. Törökország ugyanakkor búcsút inthet a csatlakozásnak.

Jobb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, amikor – a brexitnépszavazás után – az EU épp a szétesés szélén volt – jelentette ki évértékelőjében Jean-Claude Juncker, aki mindezt gazdasági mutatókkal is alátámasztotta. Az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, fontos jogszabályokat alkottak meg az elmúlt hónapokban, ám a fontosabb kérdésekben – ilyen a menekültügy és a kiküldött munkavállalás – a tagországok nem tudtak kompromisszumra jutni, mindezzel burkoltan a magyar kormánynak is üzent a politikus.

Donald Trump amerikai elnök neve nem hangzott el, az viszont igen, hogy az Egyesült Államok helyett Európa az élére áll a klímavédelemnek. „Európa biztosítja, hogy újra naggyá tegyük a bolygót” – jelentette ki az amerikai elnök kampányszlogenjére utalva Juncker, aki emellett új ipari stratégiát és beruházásvédelmi rendszert is ígért. Emellett szerinte, mivel a kibertámadások manapság egyre veszélyesebbek, szükség van egy európai ügynökség létrehozására.

Üzent a renitenseknek

„Európa a szolidaritás földje marad. Sajnos nem minden tagország mutat egyenlő módon szolidaritást a bevándorlókkal kapcsolatban” – jelentette ki Juncker, utalva az Orbán-kormányra is. A kvótaper kapcsán arról beszélt, a törvények tisztelete fontos az Európai Unióban, így az Európai Bíróság döntéseit mindenkinek tiszteletben kell tartania. „Európa a kompromisszumokra épül, nincsenek mindig nyertesek és vesztesek” – fogalmazott. Emellett Juncker a lengyeleknek is üzent a bírósági törvény miatt, arról beszélt, hogy a jogállamiságot és a bíróságok függetlenségét szintén be kell tartani.

A menekültügy kapcsán kijelentette, Afrikának is segíteni kell, ezért hoztak létre egy alapot, ami munkahelyeket teremt a kontinensen. Pár éve például azért erősödött fel a kivándorlás a kontinensről, mert elfogyott az ENSZ-től kapott élelmiszersegély, ez nem ismétlődhet meg – jelentette ki a bizottság elnöke.

Szerinte arra van szükség, hogy visszafogják az irreguláris migrációt, és ennek érdekében kötöttek megállapodásokat külső országokkal. A török–uniós egyezmény például 97 százalékkal fogta vissza a migrációt – ismertette. Ugyanakkor akiket „elfogadhatatlan okok miatt üldöznek”, azoknak menedéket kell nyújtani.

Bővítés, segítséggel

„Európát nem felülről irányítják” – jelentette ki Juncker, amikor az EU jövőjével kapcsolatos terveiről beszélt. Korábban öt forgatókönyvet vázolt fel erre, és most arról beszélt, hogy szükség van egy hatodikra is, hogy meg lehessen tenni a következő lépést.

Nagy problémának nevezte a kettős élelmiszerminőséget, mivel Európának az egyenlőségről kell szólnia, a kontinensnek „mindkét tüdejével lélegeznie kell, a keletivel és a nyugatival is”. Éppen ezért is tűrhetetlen Juncker szerint, hogy „egy magyar kevesebb húst kapjon” az élelmiszerekben, mint egy nyugati.
Az elnök azt is sürgette, hogy Horvátország, Bulgária és Románia is a schengeni övezet tagja legyen. Schengenhez hasonlóan az euróövezetet is bővíteni kell – folytatta –, minden országnak be kell lépnie, ha teljesíti a feltételeket, hiszen erre kötelezték magukat a belépéssel, és ehhez a tagállamoknak segítséget kell nyújtaniuk. Ezt szolgálná a bankunió reformja is.

A törökök elfelejthetik a csatlakozást

Bár kiállt az EU bővítése mellett is, azt egyértelműen leszögezte, Törökország „a belátható jövőben” biztosan nem lesz tagállam. „Ne hívják a tagállamainkat és a kormányfőiket fasisztáknak és náciknak” – reagált Juncker a török sajtó és politikusok bírálataira, amelyek EU–török kapcsolatok megromlása miatt hangzottak el. Emellett azt is üzente a törököknek, hogy  „engedjék el az újságíróinkat”, hiszen több nyugati újságírót letartóztattak a hatóságok.

Nem kell többsebességes Európa

Nincs szükség párhuzamos struktúrákra – jelentette ki Juncker, aki azt is elutasította, hogy külön euró-költségvetés, európarlament jöjjön létre. Bírálta az EU-s rendszereket is, szerinte fontos lenne a gyorsabb döntéshozatal, a hatékonyabban működő gazdasági és monetáris unió, amelynek kialakítása túl későn, a görögök adósságválsága után vált aktuálissá.


A brexit nem a jövő

„Szerintem önök is sajnálni fogják” – fordult az EU-ellenes UKIP képviselői felé. A brit kilépés sajnálatos, ám nem a vég Juncker szerint, aki a 2019-es várható brit kilépés másnapjára egy uniós csúcsot is bejelentett, a helyszín Nagyszeben, lesz és az EU jövőjéről hozhatnak majd fontos döntéseket az európai vezetők. Kijelentette, a brexit után „az uniós állampolgárok egy új EU-ra ébredhetnek”. A brexit nagy hatással lesz az EP-választásokra is. Ennek kapcsán a bizottság elnöke arról is beszélt, hogy meg kell erősíteni az európai demokráciát, segíteni kell a pártok finanszírozását, illetve javaslatot tett úgynevezett transznacionális EP-listák felállítására is. Felvetette, hogy az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot is ugyanaz az elnök vezesse, ebből egyelőre nem tudni, mi valósulhat meg. Azt is megerősítette, már nem fog újra indulni az Európai Bizottság elnöki posztjáért.

A teljes beszédet itt tekintheti meg:

Arató László bejelentkezése Brüsszelből 10 órakor:

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés