Izraelnél kiverte a biztosítékot az UNESCO-döntés

A legnagyobb palesztin város, Hebron óvárosa is a világörökség része lett, ráadásul a veszélyeztetett helyszínek között. A városrészben 2 szentély is található, az egyik a zsidó patriarchák sírja, ahol a hagyomány szerint Ábrahám, Izsák, Jákob és feleségeik temetkezési helye van, a másik pedig a muszlimok Ibrahimi mecsetje, amit az általuk is tisztelt Ábrahám emlékére emeltek a 14. században.

„Világos, hogy itt szisztematikus és hosszú távú rombolás és fenyegetés van jelen, ennek pedig jelentős hatása van a helyiek életére is. Az óváros lassan elnéptelenedik, bár ez a folyamat most mintha megfordult volna, és egybevág a kulturális örökség megőrzésének szándékával. Az idő folyamán ez úgy tűnt, hogy veszélyezteti a városi élet fenntarthatóságát és visszafogottságát, valamint a tulajdon megőrzését” – közölte Alfredo Conti, az ENSZ műemlékvédelmi szervezetének szakértője.

A helyszínek közös vonatkozása ellenére azonban a döntés politikai vitát kavart. Mivel a világszervezet palesztin helyszínként könyvelte el a ciszjordániai város védett kerületét, Izrael szinte azonnal tiltakozását fejezte ki. A zsidó állam ezzel egyidejűleg 1 millió dollárral csökkentette az ENSZ számára folyósított támogatását is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig csalódást keltőnek nevezte az UNESCO döntését.

Az ENSZ kulturális szervezete idei lengyelországi ülésén 21 új helyszínnek bővítette a világörökségek listáját. A többi közt védettnek nyilvánítottak egy, csak férfiak által látogatható japán szigetet, egy ősi iráni város és egy olyan németországi ásatási területet, ahol a régészek jégkorszaki emberi jelenlét nyomait kutatják.