Habib Farajollah Chaabot a Harakat an-Nidal nevű lázadócsoport alapításával, valamint más terroristacsoportokkal való együttműködéssel vádolták. A vádirat szerint a férfinak köze volt ahhoz a merénylethez is, amelyet 2018-ban követtek el egy ahvázi katonai díszszemlén, s amelyben legkevesebb 25 ember vesztette életét, és 250-en sebesültek meg.
A vádak szerint mindemellett a férfi "elvetette a korrupció magját a Földön", amelyért az iszlám jog, a saría törvényei szerint a vétkesre a legszigorúbb büntetés, halálos ítélet szabandó ki.
Chaabot 2020 októberében vették őrizetbe Iránban, tárgyalása a múlt évben kezdődött. A halálos ítéletet először decemberben mondták ki, márciusban pedig az iráni legfelsőbb bíróság helybenhagyta a kettős állampolgár halálbüntetését, a döntés ellen pedig nem lehetett fellebbezni.
Svédország többször is felszólalt Chaab ügyében, embertelennek nevezte az ítéletet, s igyekezett konzulátusi segítséget nyújtani Chaabnak, ám mivel az Iszlám Köztársaság nem ismeri el a kettős állampolgárságot, ezért a svéd tisztségviselőket nem engedték be hozzá.
Stockholm és Teherán viszonya nagyon elmérgesedett, miután Svédországban életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Hámed Núri volt iráni tisztségviselőt az 1980-88 közötti iraki-iráni háború végnapjaiban elkövetett súlyos háborús bűncselekményekben és tömeggyilkosságokban játszott szerepéért. Teherán szerint az ítélet minden alapot nélkülöző, koholt vádak alapján született.
