A sajtónk jelentős része állami kézben van, vagy közpénzből van fenntartva
– mondta Hamid-Reza Sziéjparvar a minisztérium médiakutató ügyosztályának a vezetője, akit az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség idézett. Hozzátette: ezek a sajtóorgánumok pedig inkább a politikai pártok szócsöveiként működnek, s ideológiai függőségük miatt nem képesek az oknyomozó újságírásra.
Sziéjparvar szerint ez az oka annak is, hogy az irániak miért a külföldi sajtót, illetve a közösségi portálokat használják hírforrásként. Ezen pedig mit sem változtatott az egyes üzenetküldő szolgáltatások, mint a Twitter, vagy a Telegram betiltása. Mint mondta, 40-45 millió iráni használja az egyébként betiltott Telegramot. "Határozottan véget ért az idő, amikor a közösségi médiumokat be lehetett tiltani, vagy mellőzni" - tette hozzá.
A Telegram, Instagram, Twitter és Facebook már évek óta fejfájást okoznak az ország vezetésének, mert a kormányellenes tüntetések résztvevői ezeket az internetes szolgáltatásokat használják az egymás közti kommunikációra. A tiltakozásokról készült, mikroblogokra feltöltött videók, képek, információk így aztán nemcsak belföldön, hanem külföldön is elterjednek, s utat találnak a hírügynökségekhez is. Az iráni keményvonalas politikai erők ezért a közösségi médiumok betiltását követelik, igaz ezek a korlátozások eddig sikertelennek bizonyultak, mert számos iráni a cenzúra és a hatósági megfigyelés elkerülésére alkalmas virtuális magánhálózatokat (VPN) használva éri el ezeket a szolgáltatásokat.
