Hetes cikkely, eljárás, jogsértés
2017. május 19., péntek 08:06, frissítve: péntek 09:11
Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament azt a határozatot, amelyben felszólították a tagállamokat, hogy hajtsák végre a 160 ezer menedékkérő áthelyezésére vonatkozó 2015-ös belügyminiszteri döntést. Ennek értelmében olasz, illetve görög táborokból Magyarországnak például 1294 menekültet kellene átvennie, azonban a magyar kormány eddig megtagadta ezt, csakúgy, mint a lengyel. Ez a téma napirenden volt a belügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán is, ahol bejelentették: rövidesen eljárást indítanak a renitensekkel szemben.
„Az Európai Bizottság sürgeti azokat a tagállamokat, akik még egyetlen menekültet sem telepítettek le, és nem is ajánlották fel a segítségüket Olaszországnak és Görögországnak, hogy késedelem nélkül, azonnal, egy hónapon belül lássanak ehhez hozzá. Amennyiben nem teszik, akkor az Európai Bizottság, mint az uniós szerződések őre, kötelezettségszegési eljárást fog bejelenteni júniusban” – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa.
Magyarországnak tehát valószínűleg újabb eljárással kell szembenéznie. Az Európai Bizottság a magyar menekültügyi rendszer átalakítása kapcsán még 2015 decemberében indított eljárást, ami jelenleg is tart. Ezt a héten kibővítették egy újabb elemmel: a brüsszeli álláspont szerint a tranzitzónákban lefolytatott menekültügyi eljárás, illetve a menekültek fogva tartása is sérti az uniós jogot. Közben a belügyminiszterek tovább folytatták az egyeztetést a kötelező kvóták ügyében, amely a jelenlegi, működésképtelen rendszert váltaná fel.
„A dublini rendszer jelenleg nem foglalkozik a kivételes körülmények forgatókönyveivel, és a tapasztalatok azt tanították nekünk, hogy nem támaszkodhatunk teljes mértékben az ad hoc intézkedésekre. Az európai migrációs rendszernek hatékonynak, hatásosnak és erőteljesnek kell lennie, hogy elviselje a jövőbeli válságokat” – véli a máltai belügy- és nemzetbiztonsági miniszter, Carmelo Abela.
A tanácskozáson Magyarországot Pintér Sándor képviselte, azonban a belügyminiszter, ahogy kivétel nélkül minden esetben, most sem tájékoztatta a sajtót a magyar álláspontról.
