Hét évvel ezelőtt kezdődött a szíriai háború

Napra pontosan hét évvel ezelőtt, békés kormányellenes tüntetésekkel kezdődött az a folyamat, ami mára egész Szíriát káoszba és vérfürdőbe taszította. A demonstrálók eredetileg a magas munkanélküliség, a korrupció és a politikai szabadság korlátozása ellen tiltakoztak.

De gyorsan elfajult a helyzet, miután a kormányerők elkezdtek tüntetőket gyilkolni tömegoszlatás közben.

Szíriában egyre nagyobb tömegek, egyre több városban tüntettek Bassár el-Aszad kormánya ellen.

2011 nyarán aztán a tiltakozás fegyveres felkelésbe csapott át, és megalakult az első szervezett lázadó csoport – nem sokkal később pedig az a terrorszervezet is katonákat küldött a harctérre, amit most Iszlám Állam néven ismer a világ.

Az azóta gyakorlatilag szünet nélkül zajló polgárháborúba a környező országok és a nagyhatalmak is beszálltak: Irán és Oroszország a kormányerők, Törökország és az Egyesült Államok a felkelők oldalán.

Az egyre átláthatatlanabb vérfürdőben már több mint 350 ezer ember vesztette életét, mintegy harmaduk civil. Az évek alatt több vegyi támadás is történt – a felkelők szerint ezeket a kormányerők követték el,

Bassár el-Aszad és szövetségesei szerint viszont maguk a lázadók támadnak mérges gázzal a civilekre, hogy a kormányerőkre foghassák.

A háborús években a 22 milliós szíriai lakosság felének kellett elhagynia az otthonát – közülük 5,6 millióan menekültek külföldre. Nagy részük a szomszédos Libanonban, Jordániában és Törökországban keresett menedéket, de sokan indultak el Európa felé is – ez a folyamat csúcsosodott ki a 2015-ös menekültválságban.

Az ENSZ közvetítésével, 2014 óta zajló béketárgyalások nagyon lassan haladnak. A felkelők még mindig Bassár el-Aszad elnök lemondását követelik – Aszad pedig erre továbbra sem hajlandó.

Ráadásul nemrég Törökország újabb frontot nyitott az amúgy is zavaros szíriai konfliktusban, és hadműveletet indított a szíriai kurd haderő ellen – ami úgy foglalta el az ország északi területeit, hogy kiűzte onnan az Iszlám Állam katonáit.