Görögország jogot sért, ezért Magyarországra küldenék a migránsokat

A Svédországba 2015. szeptemberében érkezett menekültek közül ezret küldene egyelőre vissza a stockholmi kormány – a Hír Televíziónak küldött válaszlevél szerint erről meg is egyeztek a magyar hatóságokkal, ám a végrehajtás végül Budapest ellenállása miatt elmaradt.

Az európai menedékügyi eljárás, a dublini egyezmény alapján toloncolnák vissza Magyarországra a menekülteket, mert hiába hogy Görögországban léptek az Európai Unió területére – oda a bíróságok döntése alapján nem küldhetik őket. Így marad Magyarország, ahol elsőként regisztrálták az érkezőket.

„Egyes tagállamok, különösen Németország bíróságai mondták végül is azt ki, az Európai Bíróság ítélete alapján, hogy Görögország nem nyújt megfelelő védelmet, nem tartja be az uniós jogokat. A bíróságtól pedig azt a segítséget, iránymutatást kapták, hogy egy olyan országba, ahol az alapjogokat a menedékkérők tekintetében nem tartják be, nem küldhetnek vissza a tagállamok menedékkérőket” – mondta Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság szóvivője.

Mivel Budapest nem fogadja vissza a Magyarországon regisztrált menekülteket, Svédország mellett Dánia, Finnország Norvégia és Izland is azt kérte Brüsszeltől, hogy vizsgálja meg, van-e joga a magyar kormánynak nemet mondani a menekültek visszatoloncolására.

A Hír Televízió kérdésére az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy a brüsszeli testület megkapta a skandináv országok bevándorlási minisztereinek levelét, az ügyben pedig felvették a kapcsolatot Budapesttel.

A magyar kormány kitart álláspontja mellett.

„Kemény jogi vitákra számítunk, ahol az egy fontos körülmény, hogy Magyarország minden kötelezettségének eleget tett az elmúlt időszakban, regisztrálta az ideérkezőket, és ez sajnos nem minden uniós tagországról mondható el. Azt is gondoljuk, hogy nem megalapozottak ezek a visszatoloncolási kérelmek azért, mert tény, hogy ezek a bevándorlók nem Magyarországon léptek az Európai Unió területére, úgyhogy a magyar kormány minden körülmények között képviseli majd a magyar érdekeket, az ország érdekeit ezen tárgyalások során” – szögezte le Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Brüsszel a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések után dönthet úgy, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. De a kérdés a luxembourgi bíróság elé is kerülhet, ha ezt a tagállamok kérik.