Legalább 56 ember meghalt, és további 379 megsebesült az idei választás napján, október 20-án, illetve utána, azokon a napokon, amikor valamely országrészben halasztott szavazást tartottak.
2001 óta Afganisztánban már ez volt az ötödik parlamenti választás. De a tálib lázadók nem csak támadásokkal, hanem pusztán fenyegetésekkel vagy emberrablással is megpróbálták elérni, hogy minél kevesebben éljenek szavazási jogukkal. Már hónapokkal korábban is érték fegyveres támadások a választási regisztrációs irodákat, és nem csak a tálibok, hanem az Iszlám Állam dzsihadista szervezet részéről is. A támadásokat a legváltozatosabb fegyverekkel - rakéta-, kézi- és aknagránáttal, valamint pokolgéppel - követték el - olvasható az ENSZ jelentésében.
A parlamenti választásoknál is fontosabb elnökválasztás 2019. április 20-án lesz Afganisztánban. Kedden váratlanul afganisztáni látogatásra érkezett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár - közölte az észak-atlanti szervezet. Az ENSZ-hez hasonlóan előzőleg a NATO is arról számolt be, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban megsokszorozódott a tálib támadások száma az afgán biztonsági erők és nemzetközi koalíciós erők tagjai ellen.
A Reuters hírügynökség egy meg nem nevezett afgán katonai tisztségviselőre hivatkozva azt jelentette kedden, hogy egy nyugat-afganisztáni határőrposzt elleni tálib támadásban 20 katona halt meg, és félő, hogy a biztonsági erők olyan ütemben veszítik el tagjaikat, hogy az az összeomlásukhoz vezet.
