Ezentúl semmit nem támogatunk, ami az ukránoknak fontos

KK, KaG, 2017. szeptember 10., 13:03, frissítve: hétfő 00:14
„Aki azt mondja, hogy Magyarország a magyaroké, az kaput nyit arra, hogy más azt mondja, Ukrajna az ukránoké” – hangzott el az ukrán oktatási törvény miatti ellenzéki tiltakozáson. Úgy látják, a „putyini dörgölőzés” után az Orbán-kormány már nem tudja képviselni a határon túliak ügyét. Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőre kérette be Ukrajna budapesti nagykövetét.

„Egy ügyben, de egy nagyon fontos ügyben, 2017. szeptember 10-én megvalósult a nemzeti egység” – jelentette ki az Agórán Stumpf András, a Heti Válasz újságírója, akinek egy pénteki publicisztikája volt a demonstráció ösztönzője. Azt írta ugyanis, hogy bárkivel tüntet, ha a magyar kisebbség jogairól van szó, így „nemcsak a patás ördöggel, de még Gulyás Mártonnal is összeáll”.

A kijevi parlament a héten fogadta el, hogy a középiskolákban és felsőoktatási intézményekben kizárólag ukrán nyelven tanulhatnak a diákok. A magyart csak az óvodában és az általános iskola alsó tagozatán lehet majd használni.

„Ha hozzávesszük a médiatörvényt és a nyelvtörvényt, akkor egészen súlyos csomagot kapott a nyakába az ukrán nép és egyben az Ukrajnában élő magyar testvéreink is” – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke.

A Momentum szerint a közös ellenzéki fellépés azt bizonyítja: a határon túli magyarok sorsa nem csak a kormányoldal szívügye. „A Fidesz egyik legnagyobb hazugsága rendül ma meg. Az, hogy a határon túli magyarok érdekeiért csak ők állnak ki, hogy csak ők képviselik a nemzetet, hogy mindenki más a külhoni magyarok ellen van” – mondta Soproni Tamás, a párt alelnöke.

A Párbeszéd nemcsak külön petícióban, de országgyűlési határozatban is elítélné a kijevi döntést. „A pártok közösen fogalmazzanak meg egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyet minden párt képviselője írjon alá, függetlenül attól, hogy oktatási kérdésekben és más kérdésekben mit gondol” – mondta Szabó Tímea társelnök.

Több párt is a kormány aktívabb fellépését hiányolta.

Az LMP szerint a külügynek a kárpátaljai magyarok melletti fellépésként legalább olyan kemény választ kellett volna adnia Kijevnek, mint korábban egy nagyköveti interjú miatt Hollandiának. „Bár Szijjártó Péter a mai napon az ukrán nagykövetet behívatta, a nagyköveti szintű kapcsolatok nem szakadtak meg, egy korábbi esetben viszont ez megtörtént. Szerintünk ez súlyosabb, mint az a korábbi eset, ezért súlyosabb retorzióra lett volna szükség” – nyilatkozta Ungár Péter, a párt elnökségi tagja.

A Jobbik nem vett részt a tiltakozáson. Az ellenzéki párt az ukrán oktatási törvényt a magyar diplomácia totális csődjének tartja. „Ez a kérdés nem új keletű, hónapok óta a levegőben van, június folyamán egyszer kis híján már szavazott is erről az ukrán parlament. Ha máskor nem, legkésőbb akkor fel kellett volna Magyarországnak ébrednie, és azonnal a legmagasabb szinten tárgyalásokat folytatni, nyomás alá helyezni Ukrajnát, és megpróbálni elérni azt, hogy ezt a törvényt ne fogadják el” – mondta Szávay István országgyűlési képviselő.

A külügyminiszter hétfőre kérette be a budapesti ukrán nagykövetet, de más válaszlépést is bejelentett.

„Szégyennek és gyalázatnak tartom azt az oktatási törvényt, amelyet elfogadott az ukrán parlament ezen a héten. Szégyen és gyalázat, hogy egy EU-val minél szorosabb kapcsolatra törekvő ország ilyen módon bánik a nemzeti kisebbségekkel. Szégyen és gyalázat, hogy elvettek egy ilyen nagyon fontos jogot a magyar nemzeti közösségtől és a többi kisebbségtől. Ezért aztán én azt az utasítást adtam minden diplomatánknak, mindegyiknek, hogy szolgáljanak akár kétoldalú alapon, vagy szolgáljanak nemzetközi szervezeteknél, semmi olyan kezdeményezést nem támogatunk, ami az ukránoknak fontos lenne” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Az ukrán nyelvtörvény akkor léphet hatályba, ha aláírja az elnök. Petro Porosenko ezt még nem tette meg.

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés