Erdogan rendkívüli állapotot hirdetett
2016. július 22., péntek 07:45, frissítve: péntek 07:47
A több tízezer állami alkalmazott elbocsátása valószínűleg csak a kezdet. Sokan attól tartanak, hogy a múlt pénteki puccskísérletet követő politikai tisztogatások még nagyobb lendülettel folytatódhatnak Törökországban, miután a kormány három hónapos rendkívüli állapotot rendelt el. Ideiglenesen felfüggeszthetik a szabadságjogokat, és az elnök a parlament nélkül is dönthet. Erdogan úgy fogalmazott: minden fertőzéstől megtisztítják a hadsereget.
„A rendkívüli állapot elrendelésének célja, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban távolíthassuk el ezt a fenyegetést. Ez fenyegeti a demokráciát, a jogállamot, a szabadságot. A lépésünk egyáltalán nem ezen értékek és a demokrácia ellen van, hanem a megerősítésüket szolgálja” – szögezte le a török elnök.
A török közvéleményt megosztja a kormány lépése:
„Úgy gondolom, hogy ez csak ront a helyzeten, hiszen már most sem vagyunk szabadok” – mondta egy ankarai lakos.
„Bármit mond is az elnök úr, mi a rendelkezésére állunk, ezt jobb, ha más országok is megértik. Követjük őt akár a halálba is!” – mondta egy Erdogan-párti lakos.
A megbukott államcsíny óta Törökországban már 21 ezer tanár és 8000 rendőr vesztette el az állását, de több mint másfél ezer személyt bocsátottak el a pénzügyminisztériumból és a miniszterelnöki hivatalból is.
Erdogan szerint újabb letartóztatások jönnek. A puccs szervezése miatt eddig 99 katonai vezető ellen emeltek vádat. A kormány több minisztere halálbüntetést követelt rájuk, és ettől Erdogan se zárkózott el.
„Erdogan egyértelművé tette, hogy meg akarja tisztítani a közéletet mindenkitől, akit ő terroristának tart. Ez még csak most kezdődött, és hónapokig, talán évekig el fog tartani. A letartóztatások után a következő, hogy a kormány törvénymódosításokba kezd, hogy még több hatalmat biztosítson magának” – mondta egy török politológus.
A kormány az Amerikában élő hitszónokot, Fetullah Gülent tartja felelősnek a puccsért. Ő azt mondja, semmi köze a felkeléshez, és Erdogant vádolja azzal, hogy megszervezett egy látszatpuccsot, hogy utána még jobban megszilárdíthassa a hatalmát.
„Ami Gülen úr kiadatását illeti, ez nem Obama elnök döntésén múlik, hiszen ezt nemzetközi megállapodások szabályozzák. Amennyiben Törökország valóban kezdeményezi Gülen úr kiadatását, arról a két ország közötti szerződések alapján elindított jogi folyamat fog dönteni” – mondta Josh Earnest, az elnöki hivatal szóvivője.
Erdogant korábban az Amerikai Elnöki Hivatal és az Európai Bizottság is autoriter intézkedésekkel vádolta, de most egyik szervezet se fogalmazott meg kritikát a török elnök büntetőakcióival kapcsolatban.