Ritkán látott egység volt tapasztalható az isztambuli Taksim téren. A kormányzó AKP és a legnagyobb ellenzéki párt hívei együtt tüntettek a demokráciáért, a több tízezres tömeg elítélte a július 15-i puccskísérletet. Az emberek csak nemzeti zászlókat és a Török Köztársaság megalapítóját, Mustafa Kemal Atatürköt ábrázoló posztereket hoztak magukkal.
„A Köztársasági Néppárt szervezte a tüntetést, én Erdogan és a AKP párt híveként jöttem el. De itt vannak a Nemzeti Mozgalom Párt hívei vagy más pártoké. Egységesek vagyunk, mint az ország népe. Nem hiszem, hogy a szükségállapot az emberek ellen lenne, hanem azok ellen a terroristák ellen, akik az állami intézményekbe épültek be” – mondta egy kormánypárti tüntető.
A megmozdulás fő szervezője, a Nemzeti Mozgalom Párt első embere a megtorlások elkerülésére, és a törvények betartására figyelmeztette a hatóságokat.
„Az államot nem kormányozhatja a harag, a düh és az előítélet. A puccs elkövetőit a törvényeknek megfelelően kell felelősségre vonni. Ez alapvető igény az ország egysége és méltósága szempontjából. A kínzás, a rossz bánásmód vagy a megfélemlítés a puccsisták szintjére süllyesztené az államot. Nem szabad, hogy ez megtörténjen” – vélekedett Kemal Kilicdaroglu.
Az Amnesty International nemzetközi emberi jogvédő szervezet szerint bizonyítani tudják, hogy az őrizetbe vetteket megkínozzák, éheztetik és szexuális erőszakot is elkövetnek ellenük.
A török vezérkari főnök viszont kemény büntetéssel fenyegeti a puccsistákat. „Azok a katonai egyenruhába bújt bűnözők, ezek a bűnözők, kígyók, akik beszivárogtak a fegyveres erőkbe, óriási kárt okoztak a nemzetünknek. De eltávolítjuk ezeket az emberereket” – mondta Hulusi Akar.
A több mint 240 halottat és 2000 sebesültet követelő államcsíny után Recep Tayyip Erdogan szükségállapotot hirdetett, és a halálbüntetés visszaállítását is kilátásba helyezte. 60 ezer katonát, rendőrt, bírót, tanárt, közalkalmazottat elbocsátottak, 13 ezret pedig őrizetbe vettek a puccs miatt.
Hétfőn 42 újságíró ellen elfogatási parancsot adtak ki. Azzal gyanúsítják őket, hogy kapcsolatban állnak a több mint 2 héttel ezelőtti hatalomátvételi kísérlet fő felelősével, az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő török muzulmán hitszónokkal Fethullah Gülennel.
Közben az Európai Bizottság elnöke egy francia televíziónak kijelentette, Törökország nem lesz az unió tagja belátható időn belül.
„Úgy gondolom, hogy jelenlegi állapotában Törökország nincs olyan helyzetben, hogy a közeli vagy akár a távoli jövőben az Európai Unió tagjává váljon” – erősítette meg Jean-Claude Juncker.
Juncker szerint, ha Ankara visszaállítja a halálbüntetést, akkor Brüsszel azonnal megszakítja a 2004-ben megkezdett csatlakozási tárgyalásokat is.
