Energiahatékonysági korszerűsítés: Brüsszel cáfol

Októberben mondta ezt a kancelláriaminiszter – Brüsszel most cáfol. Jár a vissza nem térítendő támogatás a lakossági korszerűsítésekre is. „Az energiahatékonyságról szóló operatív program magába foglalja az összes épülettípust, nem csak középületekről, lakóépületekről is szól. És ennek így van értelme, hiszen ha haladást akarunk elérni az épületek energiahatékonyságának növelése terén, nem elég egyetlen területre, csak a középületekre koncentrálni” – mondta Jakub Adamowicz, az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának szóvivője.

A kancelláriaminiszter helyettese az ATV-ben magyarázta a számokat. Csepreghy Nándor azt mondja: a lakosság kamattámogatott hitelt vehet fel energiahatékonysági beruházásra, és ez megfelel az uniós elvárásnak. „Ennek egy részét természetesen a háztartások korszerűsítésére kell felhasználni, azonban az oda érkező pénzeknek a nagy része visszatérítendő formában érkezik. Annak egy kis része vissza nem térítendő formában realizálódik a családoknál, hiszen ha az állam támogat egy kamattámogatott hitelfelvételt, ahol a kamat terhe alacsonyabb, mint egy piaci finanszírozású hitelnek – pont azért mert állami dotáció van a kamat mögött –, akkor ez a vissza nem térítendő rész és a visszatérítendő rész az, amit a család megkap a felújításra” – fogalmazott a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

A Brüsszel által tavaly februárban elfogadott operatív program szerint a magyar lakosság 88,7 milliárd vissza nem térítendő és 130 milliárd forint visszatérítendő támogatásra pályázhat. Jávor Benedek szerint a kamattámogatott hitellel a kormány eltért vállalásaitól, márpedig ezt előzetesen egyeztetnie kellett volna Brüsszellel. „Nemcsak hogy lehetne a lakossági energiahatékonysági épületfelújítási programot finanszírozni ebből, de az uniónak kifejezetten ez az elvárása. Ez kizárólag a magyar kormány döntése, hogy nem hajlandó ezt a pénzt a magyar lakosságnak odaadni. Hogy ha a program végéig nem teljesítik a megállapodásban foglaltakat, akkor a bizottság pénzügyi korrekciós lépéseket foganatosíthat, magyarán visszakérheti a pénz egy részét” – közölte az EP-képviselő.

A Fidesz alelnöke sem számokkal, sem pedig véleményekkel nem foglalkozik. „Általában uniós politikusok sok mindent szoktak mondani, én Lázár Jánosnak hiszek ebben a kérdésben, és ezt a kérdést neki tegyék fel” – szögezte le Németh Szilárd.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint Magyarország az utolsó esélyét játszhatja el, ha a pénzt nem a családi házak, lakások korszerűsítésére fordítja. „Drasztikusan meg fog változni a hírek szerint az unió kohéziós politikája, ebből kifolyólag nagy valószínűséggel nem nagyon lesz már lehetőségünk arra, hogy uniós forrásokat lakossági energiahatékonysági beruházásokra fordítsunk” – jelentette ki Szalai Gabriella, az Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója.

A Magyar Energiahatékonysági intézet kutatása szerint évi 40 ezer lakás korszerűsítése több tízezer munkahelyet teremthet, és évi 70 milliárd forint költségvetési többletbevételt jelentene az államkasszának.