Az új görög kormány bejelentette, hogy emelni kívánja a jelenleg 586 eurós minimálbért. Athén ezzel a 240 milliárd eurós EU–IMF-hitelcsomag újabb feltételét mondja fel, hiszen a minimálbért korábban a nemzetközi szervezetek nyomására csökkentették több mint húsz százalékkal. Athén most ezt korrigálja, hogy segítsen a legnehezebb anyagi helyzetben lévő társadalmi rétegeken. „A görögök sokat szenvedtek, szóval érthető, hogy a Szirizára szavaztak, és hatalomba segítették a pártot. Remélem, hogy minden jól alakul, és tudják, hogy mit csinálnak” – mondta egy athéni lakos.
A Sziriza vezette kormány egyúttal leállított több privatizációt, számos közszolgát pedig visszavesz, azaz több területen is szembemegy a nemzetközi hitelezők akaratával.
Athén emellett csökkenteni kívánja államadósságát, amely 120-ról a GDP 175 százalékára nőtt azóta, hogy 2010-ben belépett az EU–IMF nyújtotta hitelprogramba. A kormány az adósság egy részének átütemezését vagy elengedését kérheti a nemzetközi szervezetektől – a tárgyalásait Franciaországban megkezdő új görög pénzügyminiszter szerint a megegyezéshez új megközelítésre van szükség. „Partnereinknek azt ajánlom majd, hogy támasszuk fel együtt Jean Monnet egyik elvét. Ha két tárgyaló fél egymással szemben ül le egy asztalhoz, és a régi álláspontjukat ismételgetik, akkor kevés az esély a sikerre. Ha viszont egy oldalra ülünk, és a problémát helyezzük a másik oldalra, akkor szinte biztos a siker egy olyan Európában, ahol nagy mozgástér van a kölcsönös jólétre” – fogalmazott Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter.
A francia pénzügyminiszter szerint az adósság elengedésére aligha számíthat Athén, viszont annak hosszabb időre kitolásáról vagy csökkentéséről lehet tárgyalni. „Nagyon lényeges, hogy a görög kormány kezelje a legsürgősebb problémákat, valamint kidolgozzon egy tervet a jövőre, és ismertesse partnereivel, hogy milyen új alkut, szerződést szeretne kötni velük” – mondta Michel Sapin francia pénzügyminiszter.
Görögország 240 milliárd euró hitelt kapott az EU-tól, az IMF-től és az Európai Központi Banktól a csőd elkerülésére. Ennek kilencven százalékából azonban a nemzetközi hitelezőket fizették ki, és csak tíz százalék jutott el ténylegesen a görögökhöz. Elemzők szerint a több mint 400 milliárd eurós adósságot szinte lehetetlen törleszteni.
