Vesztésre áll a magyar kormány a kvótaperben
Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenében fogadott el néhány hónappal korábban. Az úgynevezett kvótarendszerben Magyarországnak 1294 olyan ember menedékkérelmét kellene elbírálnia, akik eredetileg Olaszországban és Görögországban léptek az unió területére.
Hét pontban foglalta össze a főtanácsnok az indítványát, ebben a hét pontban az összes magyar és szlovák érvet lesöpörte az asztalról – jelentette a Hír TV brüsszeli tudósítója.
Az elutasítás indokai között szerepel, hogy meg kellett volna hozni azokat a döntéseket már korábban, amikre nem került sor. Egy olyan vészhelyzet alakult ki, amelyben ez a döntés megfelelt a formai követelményeknek, és nem szokásos jogalkotási eljárásban hozták meg ezt a döntést.
Ez a főtanácsnoki indítvány nem jelent semmiféle kötelezettséget a bíróságra, azonban iránymutató a későbbi döntés vonatkozásában.
A főtanácsnok elmondta azt is, hogy többek között a magyar és a szlovák magatartás volt az, ami miatt nem volt eléggé hatékony ez az áthelyezési mechanizmus, tehát Szlovákia és Magyarország nem hajtotta végre ezt a határozatot – ez is okozhatta azt, hogy sokkal kevesebb embert helyeztek át, mint amennyit szerettek volna.
A mostani elutasító javaslat Magyarországra nézve azt jelenti, hogy 1294 menedékkérő ügyét el kell bírálni akkor, ha az ítélet jogerős döntéssé válik.
Élő bejelentkezés 12 órakor:
A horvátok a felelősek
Az Európai Bíróság arról is döntött, hogy Horvátország a felelős azokért a menekültekért, akiket a 2015–16-os válság során tömegesen lépték át a határát. Vagyis az átengedettek menedékkérelmét a horvát hatóságoknak kell elbírálniuk.
Az ügy előzménye, hogy 2016-ban egy szíriai állampolgár és két afgán család vízum nélkül lépett be Horvátországba Szerbiából. A horvát hatóságok megszervezték továbbjutásukat a horvát–szlovén határig. A szír férfi végül Szlovéniában, míg az afgán család Ausztriában kért nemzetközi védelmet. A két ország azonban sérelmezte Horvátország eljárását és a luxemburgi bírósághoz fordult.
Soros és a trükk
Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára már az Európai Bíróság főtanácsnoka mögött is Soros Györgyöt sejti. Völner Pál erről a kvótaperről tartott sajtótájékoztatóján beszélt, ahol azt is elismerte, a kormány egy trükkel bújik ki a mintegy 1300 menedékkérő ügyének átvétele elől. Arra a kérdésre ugyanis, hogy végrehajtják-e az Európai Bíróság döntését, amennyiben az a főtanácsnokéval megegyező lesz, az államtitkár azt hangoztatta: a kvótáról szóló határozat szeptember 26-ig érvényes. Vagyis várhatóan az Európai Bíróság döntése előtt lejár a hatálya.
„Nagyon egyszerű, hát, ugye tudjuk, hogy szeptember 26-a itt van előttünk, hogyha megnézzük, hogy a bírósági döntés mikorra születhet meg, tulajdonképpen 26-ával lejár az az ideiglenes határidő, amiről beszéltünk, úgyhogy még egyébként az egy nagy kérdés, hogy a többi állam mit fog tenni, miután nekik is megszűnik a kötelezettségük a határidő lejárta után” – jegyezte meg Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára.
A nemzetközi jogász viszont úgy látja, ha az Európai Bíróság elutasítja a kvótaperhez benyújtott magyar–szlovák keresetet, Magyarországnak nem marad sok lehetősége: az egyetlen, amit tehet, hogy elkezdi teljesíteni a határozatban foglaltakat.
„Elvileg ez a határozat, amit a szlovák és a magyar kormány támadott az Európai Bíróság előtt, ez elvileg egy 2017. szeptember végi időszakban kell, hogy alkalmazásra kerüljön, és mivel a bíróság ítélete még nem biztos, hogy ez alatt az időszak alatt megszületik, ezért onnantól kezdve egy nagyon fura helyzet áll elő. Abban egészen biztosak lehetünk, hogy ha nem történik semmi, és nem fogadunk be senkit a határozat alapján, akkor azok a kötelezettségszegési eljárások, amit megindított Magyarország és más államokkal szemben az Európai Bizottság, azok folytatódni fognak, és annak a vége a mindenféle szankciók megállapítása lehet akkor. Tehát igazából a magyar kormánynak egyetlenegy lehetséges tevékenysége van, amivel ezt meg tudja akadályozni, hogy elkezdi teljesíteni, végrehajtani a határozatban foglaltakat” – mondta el Lattmann Tamás.
