Helyi idő szerint vasárnap hét órakor nyitottak ki a szavazókörök Romániában. 19 millió román szavazópolgárt várnak az urnákhoz, akik közül több millióan külföldön élnek. Számukra 835 szavazóhelyiséget alakítotak ki a nagykövetségeken.
A választás egyértelmű esélyese a szász származására gyakran hivatkozó, de magát románnak valló Klaus Iohannis elnök, aki a Nemzeti Liberális Párt támogatásával kampányolt újraválasztásáért. Eredménye azonban az 50 %-ot aligha haladhatja meg, így valószínűleg második fordulót kell tartani.
Mellette a nemrég megbuktatott Viorica Dancila szociáldemokrata pártelnök, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetséget vezető Dan Barna, illetve a balliberális pártok támogatta Mircea Diaconu színész juthat be a második fordulóba.
Az RMDSZ Kelemen Hunort indította, akinek reális esélye nincs a továbbjutásra. A kampányba azonban beszállt, hogy bemutassa a magyar párt programját, benne azt az autonómiatervezetet, amelyet minden román párt indulatosan elutasít. A pártelnök szülőfalujában, Csíkkarcfalván szavazott. Bár a részeredmények szerint Székelyföldön eddig arányaiban kevesebben mentek el voksolni, mint a román átlag, a politikus mégis magas részvételre és a 2014-es államfőválasztásnál jobb eredményre számít.
„Ma arra szavaztam, hogy a következő években, a következő évtizedekben legyen nagyobb tisztelet az állam részéről a polgárok iránt, nagyobb tisztelet a románok és a magyarok között, legyen bizalom és kevesebb előítélet, hogy ezt az országot tudjuk jobb országgá tenni! Azért szavaztam, ma, hogy egy erős közösségnek az erejét mutassuk föl – ez nem csak a jelöltekről szól, hanem a közösségről is. Arra biztatok mindenkit, hogy ne üljön otthon, menjen el szavazni, magas részvétel lesz, és minden egyes szavazat számít ahhoz, hogy a következő években is az érdekeinket tudjuk képviselni.”
- jegyezte meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje.
Az RMDSZ már megszokta, hogy valamennyi román párt nacionalista és magyarellenes jelszavakkal kampányol, de hogy ehhez Magyarországról is segítséget kapnak, az számukra is meglepetés volt.
"én azt gondolom, hogy Európa is nagyot erősödne azzal, hogyha Dan Barnanak hívnák Románia elnökét"
- mondta Fekete-Győr András.
A Momentum elnöke Kolozsvárott a korrupciós ügyben már elítélt Dan Barna mellett kampányolt. A Momentum vezetője arra hivatkozott, hogy a liberális pártnak „komoly kisebbségvédelmi programja” van. Erről azonban később, kiderült hogy nem igaz. Mindezt Fekete-Győr András annyival intézte el, hogy tévedett.
Kövér László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában ezzel kapcsolatban azt mondta, egyáltalán nem meglepő mindez a baloldal részéről.
"Ebben semmi új nincsen, lássuk be. A magyar baloldal mindig hajlamos volt arra, hogy a saját népe, nemzete ellen bárkivel szövetkezzen. Gyurcsány Ferenc december ötödikét megelőző gyalázatos kampánya is csak azok számára volt meglepetés, akik elfelejtették, hogy mit művelt a baloldal 1990 előtt, 56-ban és utána, vagy 1919-ben, száz évvel ezelőtt. Egyfelől sajnálatos és talán szomorúságra okot adó tény, hogy ez a mentalitás újratermelődik."
- jegyezte meg Kövér László, az országgyűlés elnöke.
A hazai ellenzék egyébként megosztott az ügyben. Az MSZP-s Molnár Zsolt, a Nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke közleményt adott ki, melyben kifejti, a magyar jelöltet támogatják a romániai elnökválasztáson és arra biztatja a romániai magyar választókat, hogy vegyenek részt a szavazáson. A Jobbik EP-képviselője Gyöngyösi Márton ezzel szemben nem nyilvánított véleményt, mint mondta: a kérdésben csak annyira tartja magát illetékesnek, mint például a Nílus folyóra tervezett etiópiai gátépítések ügyében. Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese ezzel szemben hazaárulással is felérő cselekedetnek nevezte azt, amit Fekete-Győr András tett.
Hír TV
