Eljárást indítottak Magyarország ellen Paks miatt
Magyarok–Paks II.: 1-0 – üzente a parlament előtt a Greenpeace nevű nemzetközi környezetvédő mozgalom a brüsszeli döntés után. Az Európai Bizottság az atomerőmű bővítése miatt újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az uniónak nem tetszik, hogy az Orbán-kormány verseny nélkül adta oda a 12 ezer milliárd eurós üzletet az orosz állami atomenergetikai cégnek, a Roszatomnak. „Valóban úgy döntött a bizottság, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben a Paks II. atomerőmű-projekttel kapcsolatban. Mint tudják, a magyar hatóságok és a bizottság között többször volt információcsere. A bizottság aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a projekt megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak. Ezeket az aggodalmakat a konstruktív üzenetváltás ellenére fenntartjuk” – fejtette ki a döntés hátterét Lucia Caudet, az Európai Bizottság szóvivője.
A brüsszeli lépés azt üzeni, hogy az Európai Unió nagyvállalatai is részesülni akarnak a paksi bővítés hasznából a Miniszterelnökség vezetője szerint. Lázár János azt mondta: a magyar kormány ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy üzletelhessen Európai Unión kívüli országokkal – például az oroszokkal vagy a kínaiakkal. De Brüsszelben is megnyugodhatnak az illetékesek a kancelláriaminiszter szerint, mert a Roszatom nem kapott kizárólagos jogot a paksi bővítésre. „Arra vállaltunk kötelezettséget, és ezt a jövőben is tartani fogjuk, hogy a Roszatom és Magyarország közösen egy tendert folytat majd le az Európai Unió területén, amely tender lehetőséget biztosít mindenki számára, a magyar vállalkozások számára és az EU területén működő más vállalatok számára is, hogy jelentkezzenek és versenyezzenek a 12 milliárd euró elköltése érdekében” – hangsúlyozta Lázár János.
Az atomerőmű bővítésének részleteit a parlament harminc évre titkosította. Az viszont nyilvános adat, hogy a költségek nyolcvan százalékát orosz hitelből finanszírozza a kormány. Az LMP társelnöke – kormányzati cáfolat híján – azt feltételezi, hogy a pénz elköltéséhez a kormány nekilátott, és a tervezés kiadásait már a hitelből fedezi. „Egy ilyen titkosítású projektnél a korrupciós kockázat hatalmas. Na most, hogyha egy kormány tudja azt, hogy várhatók problémák, és mégis elkezd felelőtlenül költeni a hitelkeretből, akkor ez sokkal inkább egy nagy lenyúlásnak a képét vetíti elénk, sokkal inkább arra jó ez az egész hadművelet, hogy a Fidesz jól kistafírungozza a saját háza táját, miközben az országot egy adósságcsapdába lavírozza. Elfogadhatatlan az, ha a kormány hozzányúlt ezekhez a pénzekhez” – mondta Szél Bernadett.
A titkolózás a Jobbiknak sem tetszik. „Önmagában azzal egyetértünk, hogy Magyarország atomerőművet építsen, és mivel már egy orosz reaktor működik itt, célszerűnek látjuk technikai okokból hogyha szintén orosz reaktor – már kompatibilitási szempontok miatt is – működik a későbbiekben és az új reaktor hasonló módon épül meg. Azonban azzal nem értünk egyet, hogy a kormány ennyire durván mindent eldugjon a nyilvánosság elől és gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné válik a magyar gazdaság legnagyobb beruházása” – mondta Volner János, a párt alelnöke.
Az egyik baloldali kis párt, az Együtt lefújná a paksi bővítést az uniós eljárás miatt. „Ez az Orbán-kormány kudarca, és hogy a miniszterelnök is értse: Szálljon le Paks II. döglött lováról, mert ez nem fog menni. Az Együtt álláspontja szerint ma Magyarország energiabiztonsági és nemzetbiztonsági szempontból kiszolgáltatottabb ország, mint lennie kellene, mert a Fidesznek nincs B terve” – véli Szigetvári Viktor pártelnök.
Egy másik baloldali párt, a Párbeszéd Magyarországért uniós képviselője saját érdemének tartja a kötelezettségszegési eljárás megindítását. A versenyeztetés mellőzése miatt Jávor Benedek fordult az Európai Bizottsághoz. Lázár János azt mondta: az Európában folyamatban lévő atomenergetikai beruházásokat sem előzte meg pályáztatás.
