Egyre feszültebb Moszkva és a NATO viszonya

Az észak-atlanti katonai szervezet most tovább növelte támadóerejét Oroszország és a vele szövetséges Fehéroroszország határán: új bázisokat nyitott, és fejlesztette a katonai infrastruktúrát is. Az orosz hadügyminiszter erre úgy reagált: ideje, hogy Moszkva védelmi ellenlépéseket tegyen a Baltikumban.

A NATO és Moszkva ezzel párhuzamosan Ukrajnánál is egymásnak feszül. Az oroszok elkezdték fokozni a katonai jelenlétüket a 2014-ben megszállt Krím félszigeten, egyebek közt újranyitották a volt szovjet hadi létesítményeket, új bázisokat építettek, és katonákat állomásoztatnak a térségben.

„Katonai bázissá akarják alakítani a Krím félszigetet. Hogy ez mit jelent? Először is: növelik a hajók számát, konkrétan három tengeralattjáróval és egy fregattal, további két fregatt pedig már úton van” – mondta Ihor Voroncsenko, az ukrán haditengerészet parancsnoka.

Ukrajna válaszul amerikai segítséggel bővíti haditengerészeti flottáját. A Washingtontól kapott harmincmillió dollárból ágyúnaszádokat, hadihajókat vesznek, és helyreállítják a krími invázió során megsérült zászlóshajót is.

A diplomáciában is újra előkerült a hidegháborús retorika: görögországi látogatásán az orosz külügyminiszter ismét azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy ők állnak az oroszbarát elnököt elüldöző 2014-es ukrajnai forradalom mögött. „A problémák már régóta gyűlnek a két ország kapcsolatában, ez jóval korábban kezdődött, mint az ukrajnai események, amelyekből alkotmányellenes puccs lett az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió támogatásával. A gondok akkor kezdődtek, amikor az Egyesült Államok látta, hogy nem fogadjuk el, hogy parancsolgat nekünk, amikor az amerikaiak látták, hogy Putyin elnök úr ismét függetlenné tette a külpolitikánkat” – fogalmazott Szergej Lavrov.

A miniszter hozzátette: nem kell az egész világnak betartania az Egyesült Államok játékszabályait, bár jól tudja, hogy Barack Obama amerikai elnök ezt szeretné.