Egy hónapot kapott hazánk az Európai Bizottság biztosától

Szeptemberig 160 ezer menedékkérőt kellene olasz és görög táborokból áthelyezni, azonban eddig csak 18 személyt sikerült útnak indítani. Ez derült ki az Európai Parlament plenáris vitáján, ahol a képviselők nagy része az áthelyezések felgyorsítását követelte, többen pedig azok – mint például Magyarország – megbüntetését követelték, akik nem vesznek részt a döntés végrehajtásában.

„Én Szicíliából jövök, ahol teljes egészében összeomlóban van a rendszer, Calabriában is hasonló a helyzet, ahol a helyi maffia kezdi kihasználni a menekültügyi ellátást, és ebből szerez nyereséget. Egész egyszerűen azok az államok, akik nem hajlandók kivenni a részüket a terhek viseléséből, meg kell akadályozni, hogy további segélyeket, illetve támogatásokat kapjanak” – mondta Ignazio Corrao, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája EP-képviselője.

A vitában a magyar felszólaló a kormány érveit ismételte. „A kötelező betelepítést meghívásként értelmezik a migránsok és bátorítást jelent az embercsempészek számára is. Ezért amíg hagyjuk, hogy százezres embertömegek lépjenek be Európába ellenőrzés nélkül, ameddig nem választjuk szét a gazdasági bevándorlókat a valódi menekültektől már az unió határain kívül, addig bármilyen kötelező jellegű migránskvóta vagy hasonló alapon működő jövőbeni mechanizmus kontraproduktív lesz, és alkalmatlan a probléma kezelésére” – fejtette ki Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője.

A területért felelős uniós biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy bár szeptemberig kell végrehajtani az áttelepítéseket, a tagállamok kötelezettsége ezt követően sem szűnik meg. Kijelentette: 30 napja van még a magyar kormánynak.

„Vannak olyan tagállamok, amelyek egy éve nem tették meg a szükséges lépéseket. Ha ezek a tagállamok nem lépnek egy hónapon belül, akkor nyilvánosságra hozzuk az álláspontunkat, és élünk az alapító szerződésben rögzített hatásköreinkkel, elsősorban oly módon, hogy kötelezettségszegési eljárásokat indítunk, ebben nagyon egyértelműen fogalmazunk” – mondta Dimitrisz Avramopulosz, az EU belügyi és migrációs biztosa.

A magyar kormányt nem hatotta meg a fenyegetés. „Magyar részről mi mindig nyitottak voltunk arra, hogy a bizottsággal és Avramopulosz biztos úrral is folytassunk egy konstruktív, progresszív párbeszédet arról, hogyan értelmezzük a migrációs válság kezelését. Nem meglepő, hogy ilyeneket mond a biztos úr, én azt gondolom, hogy ezt a helyén kell kezelni” – mondta Takács Szabolcs, a Fidesz európai ügyekért felelős államtitkára.

Az Európai Parlamentben csütörtökön szavaznak arról, hogyan kellene rávenni a tagállamokat az áthelyezések felgyorsítására.

Magyarországgal szemben már folyik kötelezettségszegési eljárás menekültpolitikájával kapcsolatban. Az idegenrendészeti őrizet kapcsán az Európai Bizottság vizsgálatot folytat, és annak eredményétől teszik függővé, hogy abban az ügyben is indít-e esetleg kötelezettségszegési eljárást.