Csalás: csak a románok előzik meg Magyarországot

Négy évvel ezelőtti átszervezése óta egyre több munkája van az Európai Csalás Elleni Hivatalnak. Az Olaf tavaly rekordmennyiségű ügyben járt el, 219 új vizsgálatot indított és 304-et zárt le, miközben összesen 888 millió euró támogatás visszafizettetésére tett javaslatot a tagállamoknak és az EU-nak.

„Az Olaf kétszer annyi vizsgálatot indított tavaly mint az átszervezés előtt, megdupláztuk a befejezett vizsgálatok számát, és ugyancsak kétszeresére növeltük a tagállamoknak megfogalmazott ajánlások számát” – közölte Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal igazgatója.

Magyarországgal összefüggésben tavaly 17 vizsgálatot zártak le, 14 ügyben javasolták a magyar hatóságoknak a büntetőeljárás lefolytatását. Ezzel Románia mögött a második helyen szerepel Magyarország. Az Olaf vezetője elzárkózott attól, hogy egy tagállam adatait kommentálja, azt mondta, konkrét ügyekben a nemzeti hatóságok illetékesek.

„Az a tény, hogy néhány tagállam jelezte, hogy az EU-s források terén csalás történik, az jó dolog, mert azt mutatja, hogy ők ezt komolyan veszik” – fogalmazott Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal igazgatója.

Magyarországról mindössze 21 bejelentés érkezett csalásgyanúról, amelyek közül egyetlenegy származott kormányzati forrásból, a többi esetben a magánszféra informálta Brüsszelt. A csalás elleni hivatal álláspontja szerint az ügyek jellege, összetettsége miatt egyre sürgetőbb a tagállamoktól független Európai Ügyészi Hivatal felállítása, amellyel még hatékonyabban lehetne ellenőrizni az uniós pénzek felhasználását.

Egy rendkívül árulkodó adat, hogy az Olaf a kifizetett EU-s pénzek mekkora százalékának visszafizetésére tett javaslatot. Ezt a sort Szlovákia vezeti, ott 3,97 százalék ez az adat, a második pedig Magyarország, ahol 3,51 százalék, a többiek messze leszakadtak, a legtöbben 0 vagy 0 és fél százalék közötti értékkel.