A miniszter felidézte: Magyarország húsz évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén, kilenc másik európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. "Európai uniós tagságunkat nemzeti konszenzuson alapuló történelmi sikerként éltük meg akkor. Olyan döntésnek, amelynek nem volt és ma sincsen alternatívája" - tette hozzá.
"Európaiságunk mára magyar identitásunk szerves és elválaszthatatlan része: csak magyarként lehetünk európaiak, és magyarként csak az európai nemzetek közösségében találhatunk otthonra. Mi, magyarok, ezer éve Európához tartozunk" - hangsúlyozta. Hozzátette: uniós tagságunkkal nem a frissen kivívott nemzeti önrendelkezésünket és függetlenségünket kívántuk feladni. "Nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése volt a célkitűzésünk: erős és szuverén nemzetállamok erős Európája" - írta.
Bóka János megjegyezte: Magyarország a világ egyik legnagyobb egységes piacának részévé vált, és ez hozzásegített bennünket ahhoz, hogy Magyarország - a gazdasági növekedést tekintve - az Európai Unió egyik éllovasává váljon. "Ma már a magyar polgárok szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak bármelyik uniós tagállamban. A határok átjárhatósága a Kárpát-medencei magyarság kapcsolattartását is megkönnyítette" - sorolta.
A miniszter szerint azonban a jeles évforduló dacára "ünnepi közhelyek helyett őszinte számvetést kell végeznünk". "Az Európai Unió ma kihívások és válságok sorával küzd, és ezekre a mögöttünk álló öt éves intézményi ciklusban sorra elhibázott válaszokat adott" - írta.
Hozzátette: az Európai Uniónak mindenekelőtt Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnia, ez volt az alapító atyák eredeti szándéka, és ezt várják ma is az európaiak. "Meg kell erősítenünk az európai biztonság- és védelempolitikát, de mindenképpen el kell kerülnünk, hogy Európa belesodródjon egy háborúba" - szögezte le.
Felhívta a figyelmet arra is: az EU folyamatosan veszít gazdasági versenyképességéből, ezt a folyamatot pedig vissza kell fordítani, az EU-nak új versenyképességi paktumot kell kötnie az európai polgárokkal és gazdasági szereplőkkel.
A miniszter szerint Európa "2015 óta folyamatos migrációs válságban van, és nem tudja, vagy nem akarja megvédeni külső határait". Új megközelítésre van szükség: nekünk kell eldöntenünk, kikkel akarunk együtt élni és ki léphet be az Európai Unióba - fogalmatott.
Hozzátette: az európai mezőgazdaság az elhibázott zöld átmenet és ukrán piacnyitás miatt válságban van, ezen a területen azonnali intézkedésre van szükség. Az európai mezőgazdaságnak biztosítania kell Európa élelmiszer-ellátását, az európai gazdák tisztességes megélhetését és a vidék megtartó erejét - hangsúlyozta.
"Európa csak a sokféleségben egyesülhet. Európai uniós tagságunk nem egyformaságra, hanem együttműködésre kötelez bennünket. Az EU-ban ma tapasztalható véleményhegemónia is válságjelenség" - írta.
Bóka János szerint "az Európai Unió ígérete továbbra is lehetőség: lehetséges, hogy együtt erősebbek legyünk, mint külön-külön, és együtt is megmaradhassunk annak, akik vagyunk". "Húsz évvel a csatlakozásunk után a kérdés nem az, hogy Európát választjuk-e. A kérdés az, milyen Európát akarunk" - fogalmazott.
A miniszter szerint Európában változásra van szükség, de ez a változás nem fog magától bekövetkezni, "ezt a változást nekünk kell elhozni", a magyar és az európai választóknak hallatniuk kell a hangjukat.
"Hazánkra az európai parlamenti választásokat követően fontos szerep hárul. Magyarország az EU Tanácsának soros elnökeként, 2024. július 1-je és december 31-e között, közös válaszokat keres majd az EU előtt álló történelmi kihívásokra. Magyarország elnökségének sikere egész Európa sikere lesz" - zárta bejegyzését a miniszter.
MTI
