A cikk szerint ennek vélhetően az volt az oka, hogy az ukrán ortodox egyház el akarja ismertetni függetlenségét a moszkvai patriarchátustól.
A kijevi törvényhozás áprilisban szavazta meg Petro Porosenko ukrán elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsák el a hivatalos eljárást egy Moszkvától független, saját, egységes ukrán ortodox egyház megteremtésére. Kijev hivatalos kérést nyújtott be I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának, és ebben arra kérte, hogy nyilvánítsa az ukrán ortodox egyházat autokefállá, azaz Moszkvától független, egységes nemzeti ortodox egyházzá.
Autokefáliát elvileg zsinat adhat, vagy magas rangú püspök, az ortodox egyházak esetében kizárólag a konstantinápolyi pátriárka. Megadását az adott egyház vezetőinek és azon ország államfőjének kell hivatalosan kérvényezniük, amelyben az egyház működik.
„Kijev az orosz ortodoxok Jeruzsáleme”
Az AP kiemelte, hogy történelmi változás lenne, ha a Filaret pátriárka vezette kijevi patriarchátus hivatalosan is elszakadna Moszkvától, ami egyúttal drámaian csorbítaná a Kirill pátriárka vezette moszkvai patriarchátus befolyását és hatalmát. Az amerikai hírügynökségnek nyilatkozó szakértők egyike rámutatott, hogy „Kijev az orosz ortodoxok Jeruzsáleme”, az ottani monostorok, templomok, ereklyék felmérhetetlen jelentőséggel bírnak a moszkvai patriarchátus követői és az orosz identitás számára.
Vasziliosz Makridesz, az ortodox kereszténység egyik szakértője szerint a Kreml azon munkálkodik, hogy segítse Kirill pátriárkát az ukrán egyház feletti irányítás visszaszerzésében. Ezért nem meglepő, hogy mozgósították az amerikai választási kampányba való beavatkozással is gyanúsított hekkercsoportot, mert minél több információt tudnak megszerezni, annál hatékonyabban tudja Moszkva akadályozni a szakítást. Az AP szerint a hekkerek az ortodox egyház vezetőin kívül több más ukrajnai vallási felekezetet és közösséget is célba vettek, de nem kímélték az amerikai ortodox egyház vezetőjét, illetve a Moszkvában és környékén tevékenykedő kvékereket sem.
