Adrzej Duda, aki tavaly a lengyel kormánypárt jelöltjeként nyerte az elnökválasztást, aláírta azt a törvénymódosítást, amely kormányzati szócsővé teszi a köztévét és a közrádiót. Az állami média új vezetőit egy kormánytag, a kincstárügyi miniszter nevezi ki. A Jog és Igazságosság Párt politikusainak nem tetszett az, ahogy tavaly ősszel a közszolgálati csatornák beszámoltak a kormányellenes tüntetésekről. Az ellenzéknek viszont az nem tetszik, hogy a kormány befolyása alá került az állami sajtó. Az Európai Bizottság elnöke egyelőre kivár, Jean-Claude Juncker várja az az orbáni útra lépő lengyel kormány magyarázatát a közmédia átalakításáról is. „Párbeszédet folytatunk Lengyelországgal, és nem akarok spekulációkba bocsátkozni a további következményekkel kapcsolatban, ami maga után vonhatná a 7-es cikkely alkalmazását. De még nem tartunk ott. Nem hiszem, hogy eljutunk addig a pontig, mert én biztos vagyok abban, hogy a lengyel kormány közben elénk tárja saját álláspontját. Ne dramatizáljuk túl a kérdést. Ez egy fontos ügy, de szeretnénk baráti és jó viszonyt Lengyelországgal, ezért nagyon konstruktívan közelítem meg a dolgot: nem húzunk be egyet Lengyelországnak” – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
A Juncker által említett 7-es cikkely, amelyet az unió történetében sosem alkalmaztak még, lehetővé teszi a szavazati jog felfüggesztését, ha egy tagállam megsérti az EU alapértékeit. A lengyel jogállamiság helyzetéről január 13-án tartanak vitát Brüsszelben. „A törvények és az emberi jogok védelme a tagállamok kollektív felelőssége, de ez nemcsak a tagállamokra hárul, hanem az egész Európai Unióra, amit az emberi jogok betartására vonatkozó megállapodásaink is tartalmaznak” – fogalmazott Juncker holland helyettese, Frans Timmermans, aki Amszterdamban találkozott főnökével.
A lengyel közmédia eddig kereskedelmi alapon működött, a kormány közhasznú állami társaságokká alakítaná a cégeket, amelyeket – magyar mintára – médiatanács felügyelne.
