Bosznia-Hercegovina egyik legmegosztottabb városában, Mostarban egymás mellett él a nagyszámú muzulmán bosnyák, katolikus horvát és ortodox szerb lakosság. Itt szavazott a boszniai horvát elnökjelölt is. „Úgy vélem, hogy végre meg kell értenünk, hogy egymás mellett élünk és Bosznia-Hercegovinát nem lehet szétválasztani ugyanúgy, ahogy Mostar városát sem lehet. Azok, akik október 12-e után vezetik majd az országot is így gondolják” – mondta Dragan Covic elnök.
A valamivel több mint 3,2 millió szavazati joggal rendelkező állampolgár 54 százaléka vett részt a voksoláson. Ez két százalékkal kevesebb mint négy éve. Nyerésre a nacionalista jelöltek álltak az államelnökség pozícióiért. A volt jugoszláv államban három államelnököt választanak. Külön elnöke van a bosnyákoknak, a szerbeknek és a horvátoknak is.
A választók 7748 jelölt közül választhattak. A verseny a kollektív államelnökség három helyéért, az országos parlament képviselői mandátumaiért, a két országrész parlamentjeinek képviselői helyeiért és a tíz kanton képviselő-testületeinek mandátumaiért folyt. „Ne siessünk a koalíciós spekulációkkal. Minden esetben azok, akiknek hasonló programjuk van az alapvető kérdésekben, mint például a reformok bevezetése, az uniós és NATO-tagság előremozdítása, a korrupció és bűnözés elleni harc és mindenekelőtt a gazdaság újraélesztése és a munkahelyteremtése. Addig, amíg nincs végeredmény ne találgassunk. Mindenkinek gratulálok, aki nyer és boldogan együttműködök bármelyik nyertessel, aki a nép akaratából lett megválasztva” – nyilatkozta a Demokratikus Akciópárt elnöke.
A rossz gazdasági helyzetben lévő ország politikusai nacionalista nézetekre alapozták kampányukat. 19 évvel a boszniai háború vége után ugyanis még mindig ez az egyik legerősebb ösztönző a térségben. „A Bosznia-Szerb köztársaság elnöki posztjáért folyó verseny eredményei alapján 600 000 ember adta le voksát. 12 000-el több szavazatot kaptam, mint a riválisom, de még néhány szavazatot számolnak, de úgy vélem, ezt a különbséget már nem lehet behozni. Biztosak vagyunk benne, hogy megnyertük a mandátumot és nem lesz kérdés” – fogalmazta Milorad Dodik elnök.
A hármas elnökség eredményei a szakértők szerint azt mutatják, hogy tovább folytatódik az ország 1992-1995-ös háború óta tartó megosztottsága és több fontos politikai folyamat is zsákutcába jut. Bosznia-Hercegovina európai uniós integrációja is azért rekedt meg, mert a hatalmasra duzzadt államapparátus képtelen meghozni az ehhez szükséges döntéseket. A politikusok pedig évek óta nem tudnak megállapodásra jutni az alkotmány módosításáról, pedig ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Brüsszel érdemi tárgyalásokba kezdjen Szarajevóval.
