A magyar kormány nem fogja feláldozni a kárpátaljai magyarokat a nagypolitika oltárán

Biztosítani kell, hogy a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben tartsák – ezt rögzítette az a nyilatkozat, amelyet Brüsszelben az Európai Unió tagállamai és a hat szovjet utódköztársaság vezetői írtak alá. Az ügy az új ukrán oktatási törvény elfogadása után vált sürgetővé, amely kimondta, hogy az 5. osztálytól bizonyos tantárgyakat csak ukránul tanulnának a diákok. A magyar külügyminiszter szerint a nyilatkozat fontos előrelépés, de a cél az, hogy visszavonják a magyar kisebbséget is hátrányosan érintő cikkelyt.

„Sokan, erős és nagy országok próbálnak nyomást helyezni ránk, és próbálják mintegy geopolitikai, nagypolitikai, világpolitikai kontextusba helyezni a magyar hozzáállást Ukrajnával kapcsolatban. Azonban mi világosan elmondtuk e nagy és erős országoknak, hogy nem keverünk össze dolgokat, ugyanakkor világossá tettük számukra, hogy a kárpátaljai magyarokat nem fogjuk feláldozni a nagypolitika, nem fogjuk feláldozni a világpolitika oltárán” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Az ukrán oktatási törvény a négyszázezres ukrajnai román kisebbséget is hátrányosan érinti. A román elnöknek ukrán kollégája ígéretet tett arra, hogy betartják a nemzetközi kötelezettségeiket. „Komoly beszélgetésen vagyunk túl Porosenko elnökkel, és egyetértettünk abban, hogy tovább kell dolgoznunk a megoldáson. Porosenko megígérte, hogy teljeskörűen be fogja tartani a Velencei Bizottság ajánlásait az új ukrán oktatási törvényre vonatkozóan” – közölte Klaus Johannis.

A román elnök jelezte: elsősorban kétoldalú tárgyalásokkal próbál eredményt elérni, a magyar kormány azonban a nemzetközi nyomásgyakorlást választotta eszközül.

Az új ukrán oktatási törvényről legközelebb december 8-án eshet szó Brüsszelben, amikor az EU–Ukrajna társulási tanács fog összeülni. A magyar álláspont ott is változatlan lesz valószínűleg; sőt Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a jogszabályok értelmében ha az egyik fél, például Ukrajna jelentősen és hosszabb időn keresztül megszegi a kötelezettségeit, akkor vele szemben büntetőintézkedéseknek is helyük lehet. Ehhez azonban az EU-s tagállamok minősített többségének a támogatására van szükség, ezzel jelenleg Magyarország nem rendelkezik.

A Hír Televíziót Brüsszelből Arató László tudósította.