A britek kilépése helyett az emberek problémáival kellene foglalkoznia az EU vezetőinek

Az Európai Unió számára elengedhetetlen a belső és a külső biztonság, amely nem lehetséges munkahelyteremtés nélkül. A többi között erről cseréltek eszmét neves külföldi szakemberek részvételével az Európa-nap alkalmából rendezett budapesti konferencián.

„Azt szoktuk mondani, hogy egy rendszer akkor működik jól, ha több problémát old meg, mint amennyit okoz. Vagy megfordítva, nem csinál több problémát, mint amennyit meg tudna oldani. Ma elérkeztünk ennek a határára. Sok problémát okoztunk a rendszerünkön belül, és oldottunk meg problémákat, csak az a kérdés, hogy hol pozitív az egyensúly” – fogalmazott Balázs Péter, Magyarország első uniós biztosa.

Balázs Péter szerint a tagállamokat most Nagy-Britannia távozása állítja újabb kihívás elé. A konferencia másik előadója, az Európai Néppárt volt alelnöke szerint ugyanakkor túl sokat foglalkoznak a brit kilépéssel, ahelyett hogy az embereket közvetlenül érintő kérdések megoldásán dolgoznának.

„A brexit nem probléma. A brexit nem az a kérdés, amelyik megoldja az Európai Unió problémáit. Persze kezelnünk kell ezt a kérdést, mert ez a valóság, de ez a probléma a briteké. Ez az ő választásuk. Természetesen létre kell hozni egy csapatot, amelyik ezzel foglalkozik, de egy kicsit belefáradtam abba, hogy már a negyedik európai csúcs foglalkozik a brexittel. Remélem, abbahagyják, mert a legaggasztóbb kérdések az állampolgáraink számára, ahogy annak kellene lennie a kormányaink számára is, a biztonság, a munkahelyek, a foglakoztatás, hogy jobb gazdasági és pénzügyi feltételeket hozzanak létre, azért, hogy az állampolgáraink számára jobb életkörülményeket teremtsenek” – fogalmazott Mário David, a Néppárt egykori alelnöke.

Az Euroatlanti Integrációért Központ igazgatója szerint az unió migrációs kihívások előtt is áll, de ezen belül kevés szó esik a tagállamokon belüli népvándorlásról. „Közép- és Kelet-Európa számára ez a legfontosabb kérdés, tehát, hogy pótoljuk azokat, akik elhagyják a régiót. Hogy hogyan tartjuk fenn a gazdasági növekedést a régióban, miközben a szociális kiadások egyértelműen – az elöregedés miatt – növekedni fognak, és fogy a munkaképes lakosság száma. Ez egy nagyon fontos kérdés, és nem találjuk a válaszokat a régió részéről. Azzal, hogy nagyjából országonként változó, de 30-40 éven belül a GDP 2-3 százalékával legalább többet kell költenünk szociális kiadásokra. Ezeknek a forrását meg kell találnunk” – mutatott rá Bartha Dániel, a CEUI igazgatója.

A szakember hozzátette, hogy ez más területekről, az innovációtól és az oktatástól venné el pénzügyi forrásokat, ami közvetve hátraáltatná Magyarország felzárkózását az unió fejlettebb országaihoz.