Még a családtagok is közpénzhez juthatnak
Impozáns luxusáruház Budapesten a Vörösmarty téren, a Kasselik-ház. Az első két emelet ára majdnem 5 milliárd forint. Ez az többszintes épület a nemrég felújított Várkert Bazár szomszédságában pedig több mint 2 milliárd forintba került. Mindkettőt a Magyar Nemzeti Bank vette meg. Az eddigi vásárlások háromszázmilliárd forintjába kerültek a pénzintézetnek.
A jegybanktörvény keddi módosításának keddi elfogadása után az MNB alapítványainak költései már nem lesznek nyilvánosak. A jogszabály szövege szerint csak az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó adatokat kell közzé tenni.
A Trancparency International Magyarország is alapítványként működik. A nemzetközi jogvédő szervezet jogi vezetője a kötelezően nyilvánosságra hozandó adatokat is megmutatta a Hír TV-nek, hogy hogyan kell feltüntetni a költségvetést – részletezve a bevételeket, kiadásokat – a kuratóriumi döntéseket is.
„Azt nem fogjuk tudni, hogy mondjuk, jegybank vezetői, mint alapítványi vezetők, nem részesülnek-e esetleg egy kis mellékesben, azt sem fogjuk megtudni, hogy pontosan kinek és mire költöttek ezek az alapítványok, ahogyan az sem fog kiderülni, hogy ha valaki pályázott támogatásért az alapítványhoz, a jegybanki alapítványokhoz, akkor ki bírálta a pályázatot, mi volt a tartalma, volt-e összeférhetetlenség, volt-e tényleges teljesítés vagy esetleg csak puszira, hozomra, elvitték a pénzt péklapáttal, vagy esetleg talicskával” – mondta Transparency International Magyarország jogi vezetője, Ligeti Miklós.
A Fidesz frakcióvezetője kedden másképp magyarázta a törvényt. Kósa Lajos szerint a civil szervezetek a kötelező beszámolói és közhasznúsági mellékletei elegendőek az átláthatósághoz. „Az alapítványi pénz egyféleképpen értelmezhető, az alapítványi pénz az alapítványi pénz. Pont, nincs más értelmezése. Ha az MNB-alapítványok által kezelt források közpénzként értelmeződnek, akkor nem lehetnek alapítványok, mert ez az értelmezés lehetetlen. Ez a jogi vita, és a szerintünk az MNB nem kivétel....” – érvelt Kósa Lajos.
Pedig még Matolcsy György szerint is csak egyféleképpen értelmezhető a jegybank vagyona. Tavaly novemberben, a Parlamentben azt mondta, azért vásárolhatnak ingatlanokat, mert a pénzük közpénz, de nem költségvetési pénz. „Közpénzből, közösségi vagyont építsünk, a közjó szolgálatában” – így Matolcsy György.
Az LMP szerint törvényesítette a lopást a Fidesz. „Eddig is számos csatornája megvolt a kormánynak, hogy közpénzt a Fidesz hátországának offshore cégeken keresztül például szórt el, most pedig törvényesen is megtehetik ugyanezt, hiszen, hogyha úgy dönt a magyar nemzeti bank hogy az alapítványoknak x milliárd forintot ad utána nincsen igazán lehetőség az ellenzéknek sem arra, hogy hogy konkrétan erre rákérdezzen” – hangsúlyozta Schmuck Erzsébet, a párt frakcióvezető-helyettese.
A Jobbik az Alkotmánybíróságig is elmegy az egy nap alatt átvert jegybanktörvény-módosítás miatt. „Áder János államfőhöz szeretnénk fordulni és megkérem őt arra, hogy nézze meg ezeket az aggályokat, hiszen alapos jogi érveléssel alátámasztottuk a véleményünket, harmadik körben pedig - bár tele lett nyomva fideszesekkel az alkotmánybíróság és egyre inkább kormánypártivá vált az elmúlt időszakban, de a jog és az igazság megköveteli, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljunk ez ügyben” – jelentette ki Volner János alelnök.
A jegybanktörvényt öt napon belül kell aláírnia a házelnöknek, ezt követően ugyanennyi ideje marad a köztársasági elnöknek is a döntésre. A magyar nemzet online értesülései szerint Áder János nem fogja ellátni kézjegyével a jegybanktörvény módosítását.