Varga: Jó gazdaságpolitika nélkül mit sem érnek az uniós pénzek

2006 és 2015 között, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok és a második Orbán-kormány idején az uniós források tartották életben a magyar gazdaságot – ezt egy, a Miniszterelnökség megrendelésére készült tanulmány állapította meg. Az elemzők arra jutottak: uniós pénzek nélkül a magyar bruttó hazai össztermék (gdp) csökkent volna, és Magyarország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól.

„Voltlak olyan évek Magyarországon, amikor a beruházásoknak a jelentős részét ezekből a forrásokból tudtuk fedezni” – fogalmazott a Hír TV-nek Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnöke szerint azonban ma már uniós források nélkül is képes növekedni a magyar gazdaság. Példaként a tavalyi, 1,8 százalékos növekedést említette a közgazdász. 2016-ban alig fizettek ki uniós támogatást. „A különböző számítások szerint az európai uniós forrásfelhasználás 1-1,5 százalékkal járul hozzá a magyar gazdasági növekedésnek a mértékéhez. Hozzá kell tenni, hogy ezt úgy lehet tekinteni, hogy mint amikor egy patikamérlegre az egyik oldalon rátesznek egy szalmaszálat, akkor a mérleg ebbe az irányba elmozdul. A magyar gazdasági teljesítményt alapvetően a mi munkánk, verítékünk hozza” – tette hozzá a KT elnöke.

A nemzetgazdasági miniszter úgy foglalta össze az álláspontját: jó gazdaságpolitika nélkül nem érnének sokat az uniós pénzek. „Persze van uniós támogatás, és örülünk ennek, de jól látható, hogy mondjuk Portugália, Görögország, vagy a szomszédos országok közül mondjuk Szlovénia esetében nem volt nagy előny az, hogy európai uniós tagsága volt az országnak, és hogy uniós támogatások jöttek. Ha rossz a gazdaságpolitika döntéshozatali mechanizmusa, rossz a gazdaság szerkezete, akkor lehet bármilyen támogatást adni, az átmenetileg talán a víz fölé emeli az embert, de hosszú távon nem tud segíteni” – húzta alá Varga Mihály.

Azt még nem lehet tudni, hogy 2020 után mennyi uniós forrást használhat fel Magyarország. A Magyar Közgazdasági Társaság elnöke abban bízik, hogy az EU-s támogatások elmaradása esetén a magyar forrásból megvalósuló támogatási programokkal elérhető a kormány által kitűzött növekedési cél. „A kis- és középvállalkozások vagy különböző támogatásokat kapnak, vagy pedig ugye a Növekedési hitelprogramban egy nagyon alacsony kamatozású hitelt, és a piaci hitelprogramban is kedvező kamatozású hitelekhez jutnak. Tehát ezzel mi úgy látjuk, hogy a kkv-szektor tudja hozni azt a hozzáadott értéket, amely biztosítja a 3-4 százalék közötti, fenntartható gazdasági növekedést” – fogalmazott Pleschinger Gyula.

Idén az első negyedéves 4,2 százalék után a második negyedévben 3,2 százalékra csökkent a magyar gazdaság növekedése. Az elemzők 4 százalékos növekedést vártak.